Pöttyös doboz

Dioráma

2012-01-06T15:45:00.000+01:00

Nálunk hal őrület van. Persze, mindenféle állatot szeretne most Cinciegér, legfőképp macskát, de abból van a szomszédban, és úgyis mindig a kertünkben van, úgyhogy tiszteletbeli macskánkká fogadtuk. :)
Ezzel azonban nem oldódott meg az állattulajdonosság kérdése, így lett akváriumunk.

Hozzávalók:

reggelizőpelyhes doboz
zsírkréta
olló
damil

A dobozt szétvágtam, a hátteret zsírkrétával besatíroztam, megrajzoltuk a növényeket, közben kiszíneződtek a halacskák, kivágtuk, felfűztük, és már kész is volt!

A halacskák úszkálnak ám a akváriumban!!! :)

Jó szórakozást kívánok!

Gabriella

B. U. É. K.

2012-01-01T13:22:00.000+01:00

Ezzel a sok szívecskével kívánok minden kedves Olvasómnak boldog új évet!

Vagy inkább ezzel a sok négylevelű lóherével tegyem?

Hát, inkább ezzel az egyszerű játékkal teszem!

Így mindenki annyi, és olyan lóherét készíthet, amennyit és amilyet csak akar!

B. U. É. K.

Gabriella

Sajtos tallér és józan ész!

2011-12-22T18:48:00.000+01:00

Hát, az egyikből biztosan híján voltam, amikor ezt elkövettem...
Sajtos tallért Limara receptje alapján szoktam készíteni. Arra emlékeztem, hogy nagy meló, de az óvó nénik és mi is nagyon szeretjük, így hát jöhetett aminek jönnie kellett...
Kimértem a zsiradékokat egy tálba, és betettem a mikróba olvadni. Majd elkezdtem kimérni a száraz anyagokat. Igen ám, de a legnagyobb tálam tele lett a liszttel. Ezen a ponton jutott el a tudatomig, hogy nagy meló, bizony, de én eddig mindig csak a fele mennyiséggel dolgoztam, mint ami a receptben van. Viszont ezen a ponton már nem lehetett visszakozni, mert a mikró éppen csengetett, hogy a zsiradékok egybeolvadtak :)
Nem részletezem a reménytelennek tűnő harcot a hozzávalók összedogozásáról, csak annyit, hogy én nyertem, lett több, mint másfél kiló tallér-tésztám. Amikor az Uram meglátta, inkább elment Cinciegérrel a Duna-partra sétálni.
Nagy magányomban hozzákezdtem a sütéshez, és már előre sajnáltam magam, hogy ott fogok ülni éjfélig az asztalnál, és sütök. Aztán amikor már eléggé belejöttem arra gondoltam, hogy lehetne valami dizájnos "tallért" is készíteni, ha jól kinyújtanám a tésztát. Így születtek meg a karácsonyfa és hóember alakú sajtos"tallérok".

Amikor hazaértek a fiúk Cinciegérnek rögtön felcsillant a szeme, és beindult a fantáziája. Hozta is a szobájából a formás dobozt, és természetesen addig keresgélt a megfelelő forma után, amíg végre talált egy dínó alakút.

Viszonylag hamar kész lettem a művekkel, csak 6 órába telt. Ha nem vacakoltam volna annyit a formázással, akkor még annyi idő sem kellett volna hozzá. Az elfogyasztásához pedig még ennyi idő sem kellett. A formásokat ajándékba vittünk, a dínósak egyszerűen csak eltűntek az asztalról, épp hogy a fotózás erejéig összeállt a banda.
Azt hiszem, be kell szereznem egy nagyobb tálat...

Gabriella

Pirított csicseriborsó

2011-11-27T15:02:00.002+01:00

Nálunk menő a tökmag és a szotyi is. Na, nem az az igazi focimeccses, hátbaköpködős fajta, hanem az úri, hántolt fajta. De pénteken felfedeztem egy török boltban a pirított csicseriborsót. Hogy az milyen finom....

Amikor megláttam az árát, nyomban megkérdeztem az eladót, hogy ezt vajon hogyan kell készíteni. Az eladó nagyon készségesen széttárta a karjait, hogy mit tudja ő. Viszont mosolygott. :)

Szerencsémre volt ott egy nem magyar vevő, aki ettől is készségesebb volt, és mondta, hogy szerinte a főbb csicseriborsót sütik meg. Nosza, nekem itthon árválkodott egy üveg csicseriborsó konzerv, várta, hogy egyszer fasírt lesz majd belőle. Hát, nem az lett.

Az itthoni is finom lett, de konzervből azért nem olyan jó, mert ebben volt valami stabilizátor nevű anyag, mit nagyon más, mint a konzervlé, ez ugyanis zselé állagú volt, és a csicseriborsó is kicsit ízesített volt, de azért elfogyott, szinte forrón!!!

Cinciegér már ott tobzódott a sütő mellett, pedig azt sem tudta, mi készül - és szándékosan nem mondtam el, hogy legyen esély a kóstolásra. :)

Ha ti is szeretitek az ilyen rágcsákat, akkor feltétlenül próbáljátok ki!

Gabriella

Fülelj és rajzolj!

2011-11-13T09:26:00.000+01:00

Az oviba mindig hoznak könyveket eladásra.

A fent említett 3 kötetes sorozatot is behozták. Bár nekünk nincs rá szükség, de tetszettek a feladatlapok, így szereztem belőle egy példányt. Ha valaki szeretni "rendelni" belőle, írjon!

Gabriella

Forró csoki hideg estékre!

2011-11-08T18:18:00.001+01:00

Miután felvetettem az oviban, hogy nálunk is jó lenne karácsonyi vásárt rendezni, aminek a bevételéből a hátrányos helyzetű családoknak állítanánk össze ajándékcsomagot, elkezdtem gondolkodni, én mit viszek majd a közösbe. Hát, erre jutottam:

A csomagolás nem az igazi, de hirtelen nem volt itthon celofánom. Azóta már készítettem hozzá címkét is, holnap majd azt is felteszem.

Az óvó nénikkel és a daduskával már teszteltettem is. Az óvó néni szerint baromi nehéz volt lerágni a csokit a kanálról, de alvásidőben nem tudott tovább várni! :)
A daduska néni azt mondta, nagyon finom volt, csak 3 felé kellett osztani, mert adott a gyerekeinek is belőle, de tökéletes volt, nem kellett semmivel ízesíteni.

Az elkészítése nagyon egyszerű, csak forma, kanál és csoki kell hozzá. A táblás csokit felolvasztottam, a formába töltöttem, és amikor elkezdett dermedni egy kanalat állítottam a közepébe - vagy ahogy sikerült. :)
Csomagoltam, címkéztem, teszteltettem és úgy tűnik nagyon jó lett.
Lesz még étcsokis változata is az ínyenceknek!

Kellemes ünnepi készülődést kívánok!
Gabriella

X-faktor, avagy szelídgesztenye-héjat gyűtöttünk

2011-11-02T17:22:00.001+01:00

A képek nem sikerültek túl jól, de így is látszik, hogy 3 gesztenye lakott ebben a gumóban, és hogy milyen selymes, puha helyen nődögélhetnek, amíg ki nem pattan teljesen a héj, hogy útjára engedje őket.

Gabriella

Egy kis matematika

2011-10-19T19:47:00.001+02:00

Az egyik okosbabás anyuka ajánlotta ezt a matekos oldalt. Az oldal nagyon jó, jól lehet vele gyakorolni az összeadást - és lehet, hogy mást is -, de rá kellett jönnöm, hogy ehhez még "kicsik" vagyunk, és csak elvenném a kedvét az egésztől, ha olyan feladatot kellene megcsinálnia időre, amit még időkorlát nélkül sem tud.

De nem hagytam magam, mert az ötlet nagyon tetszik, és tényleg napi 1-2 perc gyakorlással nagy fejlődés érhető el. Tehát elkészítettem a saját kis kártyáinkat. 0+1-től, 10+10-ig, és kiválogattam belőle azokat amennyinél most tartunk. Képet nem teszek fel róla, kb. névjegykártya nagyságú színes lapokra írtam a számokat. Semmi faxni, ha elhasználódik, írok újat.

A lényeg, hogy oviba menet, és hazafelé jövet végigvesszük az összeadásokat. A kártyák azért kellenek, hogy 5-ig (mert mi egyelőre itt tartunk) ne maradjon ki egy verzió sem. Ha ez már biztosan megy, kiegészítem 6-ig, és így tovább, és így tovább.

Nézzétek meg az oldalt, regisztráljatok, és használjátok. Nagyon jó! :)

Gabriella

Etalon

2011-10-15T09:39:00.000+02:00

Sütőtökös brióst sütöttünk Limara receptje alapján. Mivel jégcukrom nem volt itthon, ezért kandírozott cukorból válogattuk ki a pici darabokat. Cinciegér kapott egy "etalon" darabot, és ahhoz viszonyítva kellett kiválogatnia a megfelelő darabokat.

Nem a legjobb kép, de az elmélyült munka azért látszik rajta!

Gabriella

Mighty Beanz - avagy amikor anya nem tudja mit vesz

2011-10-11T17:42:00.003+02:00

De nem ám. Sokáig nem is akartam venni, mert amiről a trafikos barátnőm azt mondja, hogy viszik, mint a cukrot, az általában valami hülyeség.
Most már tudom, miért álltam olyan sokáig ellent. Ráadásul nem is Cinciegér igénye volt, hanem én kérdeztem rá egy üzletben, hogy kér-e? Persze, hogy kérte, választott is egyet - tök mindegy volt melyiket mind úgy volt csomagolva, hogy nem lehetett belelátni. Na, de lekerült róla a csomagolás, és inkább ne került volna le. 3 borzasztó arcú izé volt benne. Két napig érdekes volt, hogy "közlekednek", kicsit átvettük a fizika idevágó részét is :), de aztán az életünk ment tovább.
Mígnem ma reggel ismét előkerültek, nem kis keresés után. És jött is az igény, hogy állítsuk fel a golyópályát, mert látta a tv-ben, hogy a baboknak is van pályájuk. Felállítottuk a golyópályát, és persze, hogy a babok azon nem jöttek le, merthát ugye a bab az nem golyó. Nembaj, demonstráltuk, hogy a dőlésszög nem megfelelő, és hát a formával is vannak bajok. Az igény azonban még mindig fennállt a babpályára.
Mit tesz ilyenkor egy gyakorló anya, aki egy kamrányi "majdjóleszazmégvalamire" cuccal rendelkezik? Bemegy a kamrába, szétnéz, és keres, kutat. Meg is találtam a legmegfelelőbb alanyt, aki babpályává akart változni. Egy folpackos papírhengert. Elég kicsi az átmérője, tehát jó lesz. Kettévágtam.
Mikor Cinciegér meglátta, rögtön megkérdezte: "Ilyen rövid lesz?" Nem! (grrrr), és már ragasztottam is egymás után a két fél darabot. Már csak megfelelő magasságú kupacot kellett találni a játékhoz.
Kikísérleteztük, hogy mi van, ha kicsi a szög, mi van, ha túl nagy, és megkerestük a legmegfelelőbb szöget amin a babok gyorsan, de azért gurulva, és nem csúszva jönnek le. Mindez eltartott kb. 30 percig. Gondolom legközelebb majd karácsonykor kerülnek elő a babok, és a pályájuk. Viszont spóroltunk egy csomó pénzt! :))

Gabriella

A makkom

2011-09-19T12:33:00.003+02:00

Cingiegér apukája pénteken szedett egy makkot egy fáról. Kalaposat, felugrásból, és még egy rakéta alakú "jel" - valójában törés - is volt rajta. A lényeg, hogy Makkot mindenhová magával kellett vinni.

Szombaton egy rendezvényen voltunk, és a fiúk elmentek a mosdóba intézni a dolgukat. Volt kicsi piszoár is, így nem kellett várniuk egymásra. Többen is voltak a mosdóba, nem csak ők, és természetesen Makk pisilés közben is a kezében volt.

Amikor Cinciegér végzett megszólalt:
- Apa, pisilés után megmosom a makkomat is!

Gabriella

Egy kis nyelvtan

2011-09-14T08:46:00.001+02:00

Tegnap este nagyot nevettünk a vakondok és vakondokok "létezésén".

Ma reggel pedig a kenőmájas kenyér adta fel a leckét. Mert hát mi is az a kenőmáj?
A kenőmájasos kenyér viszont ismét mosolyt csalt az arcukra.

Szerintetek melyik a helyes?

Gabriella

Az elefánt fél az egértől!

2011-09-11T09:41:00.000+02:00

Ezt már 700-körül megírták, de az Állítólag c. műsorban utána is jártak a dolognak. Nagyon érdekes rész volt. Szeptember 8-án 14.00-kor adták. Akinek "visszanézős" tv-je van, az még megnézheti ma. Akinek nincs, de van Discovery csatornája, az szintén nem marad le róla, mert rendszeresen ismétlik a részeket. Sajnos a részeknek nincsen számuk, vagy évad jelzésük, de abban a részben van, amikor hordóban próbálnak halra lőni, és a csípős csili ellenszerét keresik!

Nagyon érdekes volt. Megmutattam Cinciegérnek, aki persze váltig állította, hogy az egér fél az elefánttól, és jót nevetett, amikor az elefánt visszahőkölt az egér láttán. Persze, az is vicces volt, hogy elefántkakiba bújtatták az egeret!

Ha van rá módotok, mutassátok meg a gyerekeknek.

Sikeres új tanévet kívánok!
Gabriella

Számtrix

2011-07-25T15:02:00.002+02:00

Egyelőre nem tudunk elszakadni a jó kis recycling mátrixunktól. Most éppen számolni tanulunk rajta. Méghozzá az alábbi kis kiegészítők segítségével.

Ez nem más, mint fénymásoló fólia - mert az elég rugalmas, de egyben elég merev is -, valamint öntapadós tépőzár. A fóliát 1,5 cm széles csíkokra vágtam, majd ráírtam a számokat 1-50-ig, végül felragasztottam az öntapadós tépőzárakat. (Ezeket én mindig összeragasztva szoktam méretre vágni, így mindkét része ugyan akkora lesz.) Végül a tépőzáras fóliákat felragasztottam a kartonokra a tépőzár másik felével.

Ezzel a formátummal az ötös számkör gyakorolható, de mi még ebből is csak a felét használjuk.

Ez a formátum pedig a tízes számkör gyakorlására szolgál.

(idővel bővíteni kell majd)

A táblák hátoldala pedig ilyen lett.

Szándékosan fektetve ragasztottam az öntapadós tépőzárakat, hogy a számcsíkok kombinálhatók legyenek még akkor is, ha nem pont egyformán sikerült ráírni a számokat (merthogy ezt is történt).

Számolni pedig bármit lehet vele, ami a körökbe belefér. Nekünk vannak számoló kacsák, halak, nyulak, tyúkok, de ha valakinek van számoló rúd készlete, az is tökéletes. Ha ezek közül egyik sincs, akkor jöhetnek a zsenília pom-pon-ok, egy egész csomaggal lehet kapni pár 100 forintért, színesen is, hogy még egyszerűbb legyen. Lehet használni gyöngyöket, filctoll kupakokat (vagy az eredeti kupakokat is pl. két színben), zsírkréta darabot, vagy apró köröket, háromszögeket, négyzeteket. A kamra szinte kimeríthetetlen számolni való forrása lehet. Bab, borsó, rizs :), bár én nem vagyok híve az étellel való játéknak, de ha más nincs, akkor lehet számolni cukorkával, vagy bon-bonnal is, feltéve ha elég megértő a gyerek, és nem akarja mind az ötvenet bemajszolni a játék végén. És ha most szétnéztek magatok körül, még legalább 100-féle számolni valót találhattok! :)

Kellemes számolgatást kívánok!
Gabriella

Ui.: Aki szeptemberben kezdi az iskolát, az elkészítheti a fóliákat kis- és nagy-, nyomtatott- és írott betűkkel is! :)

A Vakond nadrágja

2011-07-20T08:53:00.000+02:00

Imádom ezt a mesét, és Cinciegér is megszerette. Emlékszem, gyerekkoromban az unokatestvéremnek megvolt a fent említett könyv. Hogy én milyen irigy voltam...
Most viszont megvettem, elolvastuk. Nagyon tetszik, hogy rengeteg "érdekes" szó van benne, amit manapság már nem is nagyon használunk, hiszen minden gyárakban készül, és többnyire senkit nem érdekel, hogy hogyan, csak legyen ott, amikor olyat akarunk. (Akinek nem inge, ne vegye magára! :) )

Szóval, könyvet elolvastuk 1x, 2x, 3x és még vagy 100x azóta. Akkor jutottak eszembe a fűzhető lapok (nem tudom, pontosan mi a neve, de van belőlük itthon). A fűző papírokat nem vásároltam, hanem itthon készítettem színes papírból vágógéppel. Választottunk egy mintát, és megszőttük - ha nem is a Vakond nadrágját, de a hajó vitorláját. Aztán beszélgettünk a vikingekről, és már el is telt a délelőtt! :)

A fénykép nem adja vissza rendesen a kék-zöld kompozíciót, de azért jó lett! :)

Aki ügyesen tud rajzolni, vagy talál megfelelő mintát, az otthon is el tudja készíteni egy vonalzóval és egy sniccerrel ezt a játékot. Érdekes látni, ahogy a gyerekek rájönnek a metodikára, és ahogy vacakolnak vele, hogy bemenjen alá, fölé.

Kellemes szórakozást kívánok!
Gabriella

Sorsoltunk!

2011-07-18T10:00:00.000+02:00

Köszönöm mindenkinek, hogy velem játszott.

Ma reggel 9.45-kor közjegyző jelenlétében (Strawberry kutya, aki éppen bepofátlankodott a teraszajtón) megtartottuk a sorsolást.

A nyertes pedig nem más, mint...

Gratulálunk!

Kérlek, e-mailben írd meg az elérhetőséged, és küldöm a csomagot!

Azok se csüggedjenek, akik most nem nyertek, készletem folyamatosan (és rohamosan) bővül, így újabb játék várható...

Gabriella

Nyereményjáték

2011-07-08T16:08:00.000+02:00

A nyeremény pedig a recycling mátrixhoz való "kezdő csomag", melynek tartalma:

50 db tejesdoboz tekerő (ragasztásra előkészítve)
50 db fehér kupak
50 db piros kupak

(A kép csak illusztráció)

A nyereményhez nem kell mást tenni, mint belinkelni a Pöttyösdobozt a blogodban, és hagyni egy üzenetet.

A játékban (a nyárra való tekintettel) a 2011. július 17. éjfélig beérkező üzenetek vesznek rész.

Gabriella

Recycling mátrix 2.

2011-07-04T19:24:00.001+02:00

Az első részben már bemutattam az egyik fajta használatát, most bővítem még két móddal.

1. Azonos minta készítés

2. Tükrözés

(Ez utóbbi elég nehéz feladat lehet, mert nekem nem sikerült kiraknom a tükörképet. Persze, ezt csak akkor vettem észre, mikor feltöltöttem a képet.)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Várakozós/utazós játék 1.

2011-06-24T17:08:00.000+02:00

Várakozni lehet - sőt, sokszor kell is - bárhol. A türelem fogy - mindenkinél. Mivel üssük hát el az időt?
Pédául szókincsfejlesztéssel.

Mi/ki.........?

- döcög
- cammog
- siklik
- vágtat
- galoppozik
- mászik
- csúszik
- ringatózik
- totyog
- suhan
- lebeg
- baktat
- vándorol
- kóborol
- vonul
- repül/száll
- úszik
- stb.

Ha megvan a megfejtés, és még mindig várakozni kell, akkor jöhet a mondatfűzés! :)

Jó várakozást kívánok!
Gabriella

Recycling mátrix 1.

2011-06-19T21:23:00.003+02:00

Nem ennek a műnek az elkészítése tartott két hónapig, csak egy kicsit "elvoltam".

Most viszont újult erővel folytatom a blogolást, már csak a nyárra való tekintettel is! :)

Hozzávalók:

25 db tejes (vagy bármilyen másmilyen) doboz kupak tekerője
25 db kupak
karton
ragasztó - technokol
alkoholos filc

Az elkészítése igen egyszerű (csak a gyűjtögetés vesz igénybe egy kis időt. Tejfogyasztástól függ, nálunk ez a mennyiség kb. 3 hét alatt összegyűlik). A tekerőket kivágtam a dobozokból, eltávolítottam róluk a maradék papírokat, majd felragasztottam egy kartonra. A kupakokat díszítettük, és kezdődhetett a játék.

Kellemes szórakozást kívánok!
Gabriella

Jönnek a nyulak!!!

2011-04-17T17:51:00.001+02:00

Ugye, én szóltam!

Hozzávalók:

fűszertartó
dekorgumi és/vagy karton
mozgó szemek
ragasztó
filctoll
öntapadós tépőzár
valami belevaló csemege, ízlés szerint

Elkészítés menete:

A nyúlfejeket kivágjuk a dekorgumiból.
A füleket kivágjuk, kissé kisebbre szabjuk, felragasztjuk.
Felragasztjuk a szemeket, orrokat, megrajzoljuk a szájat/fogakat.
Végül öntapadós tépőzárral a fűszertartóra erősítjük

Várható reakciók:

Gyerek: hú Anya, ezt nekem csináltad?
Apa: Szívem, tényleg ezért a szarért vetted a fűszertartókat?
Ezért aztán az ő feladata lesz a kb. 40%-os lejtésű kertben eldugdosni őket húsvét napján! :)

Jó szórakozást kívánok!

Gabriella

Számolórúd

2011-02-28T14:18:00.001+01:00

Alternatív felhasználása. Persze, lehet rendeltetésszerűen is használni, de ha egyszer ilyen szép házakat és utat lehet építeni belőle, akkor...

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Szakszerűen

2011-02-26T15:02:00.005+01:00

Ma megtanultuk szakszerűen beverni a szöget. A szurkálós játékot mutattam már korábban is, de most eszközzel használtuk.

Először volt a hirtelen felindulásból elkövetett kalapácsolás, de bizony a szöget itt-ott ferdék lettek. Akkor mutattam meg, hogyan kell helyesen szöget verni.

Nem mondom, hogy így már nyílegyenesen álltak a pöckök, de ezért a pofáért érdemes volt! :)

Hozzávalók:

műanyag kalapács
hungarocell darab
golflabda tartó pöcök
üveg golyók
csipesz

A két utóbbi eszköz csak utólag került elő, mivel Cinciegér emlékezett rá, hogy ezekre annak idején golyókat is tettünk. De már elég nagy és ügyes ahhoz, hogy nem pattogó labdák, hanem üveggolyók kerültek a pöckökre, méghozzá csipesszel!

Jó kalapácsolást kívánok!
Gabriella

Itt a farsang

2011-02-19T17:14:00.002+01:00

Varrókarton

2011-02-16T14:44:00.004+01:00

Cinciegérnek már régen megígértem, hogy kap egy tompa végű tűt, és azzal ő is "varrhat" majd. A kartonok már megvoltak, csak a tű hiányzott.
Vettem is gyorsan 2 db keresztszemes hímzéshez való tűt, és ilyen szépség lett belőle Apának, a születésnapjára. :)

Jó varrogatást kívánok!
Gabriella

Madaras könyv

2011-02-15T15:33:00.007+01:00

Tavaly május óta tervezem, hogy felteszem a blogba a madaras könyv anyagát, de egyszer sem sikerült nekiállnom. Ma viszont Bergamottnál felfedeztem a madaras anyagok folytatását, így összeszedtem hát magam, és megmutatom, nekem mik vannak.

Vannak a képek, amiket még nagyon-nagyon régen töltöttem le.

És vannak a "színezők", amiket én rajzoltam körbe a képek alapján genotherm segítségével.

A képek és a rajzok kb. A5 méretűek. A színező készítés technikája alapján teljesen egyforma méretűek. Álló és fekvő formátumban vannak, de a méretük egyforma.

Az alábbi madarakat készítettem el:

Barázdabillegető
Barna kánya
Billegetőcankó
Dankasirály
Egerészölyv
Fekete gólya
Feketenyakú vöcsök
Függőcinege
Füles kuvik
Hamvas rétihéja
Kanalasgém
Kék cinege
Kerceréce
Kerecsensólyom
Macskabagoly
Molnárfecske
Nagy kócsag
Nyári lúd
Örvös galamb
Őszapó
Rétisas
Sárgarigó
Seregély
Szajkó
Tengelic
Túzok
Vízityúk
Vörösbegy

A képek és rajzok innen letölthetők lettek volna, de sajnos oda nem sikerült feltöltenem őket. Akit érdekel, az írjon egy mail-t és küldöm a fájlt.

Ha szeretnél több madarat is, akkor hagyj egy üzenetet. Vannak még "tartalékaim".

Jó színezgetést kívánok!
Gabriella

Sgrafitto

2011-02-04T17:32:00.007+01:00

Az olasz eredetű szó jelentésében már körülbelül benne is van az eljárás lényege. A sgraffiare ige bevésést, bekarcolást jelent.

Íme a mű, az elkészítéshez használt eszköz, és a "végtermék"! :)

Szükséges eszközök:

zsírkréta - színes és fekete
kb. 120g-os papír, hogy ne tegyünk benne kárt
újságpapír az asztal védelmére
valamilyen eszköz a karcoláshoz - ez egy speciális eszköz, ami pont egy doboz zsírkrétához volt csomagolva, de a kanál vége is hatásos volt

Elkészítés menete:

Leterítjük az asztalt újságpapírral vagy más védő anyaggal.
A kartont teljesen beszínezzük színes zsírkrétával. Lehetőleg minél színesebb legyen.
Majd az egészet átsatírozzuk fekete zsírkrétával.
Már kezdődhet is a munka!

Érdemes ugyan olyan márkájú zsírkrétát használni, mert a különböző márkák nem egyformán fedik be egymást, és nem is egyformán "válnak meg" egymástól. :)

Ugyan ezt a hatást lehet elérni olajpasztell krétával és akril festékkel is, de nekem az a módszer nem sikerült.

Jó kapirgálást kívánok!
Gabriella

Ugráló hajcsatok

2011-02-03T16:52:00.005+01:00

Most, hogy újra nem látok a hajamtól, előkerültek megboldogult lánykorom kellékei, az aprócska hajcsatok. Először csak 3 darabot vettem elő, kizárólag "látásjavítás" céljából. Rögtön el is neveződtek húsevő virágoknak, és nagy-nagy érdeklődésre tettek szert.

Aztán Cinciegér egy étkezés alkalmával megmutatta, hogy mit is tud ő. Elpattintotta a hajcsatomat, majd figyelte a reakciómat. De annyira aranyos volt, ahogy kémlelte, hogy mit fogok tenni, hogy muszáj volt nevetnem rajta. Több se kellett, kezdődött a hajcsat pattogtatás a szőnyegen, aminek az lett a vége, hogy előkerült valamennyi hajcsat ebből a kategóriából.

És kezdetét vette a verseny!

Akinek nincsenek hajcsatjai, annak ajánlom figyelmébe a békaugrató játékot. Egy vödörben 4-4 darab béka van 4 különböző színben. A feladat, hogy a békákat visszaugrassuk a vödörbe. A nagyobb multikban viszonylag olcsón beszerezhető.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

A gyermek Jurij Gagarin

2011-01-27T14:51:00.004+01:00

... amint a ködbe vész.

A varrás, kötés és horgolás hármasból nekem a bontás megy a legjobban. Ezért aztán amikor Cinciegér péntek késő délután közölte velünk, hogy fáj a füle mikor orrot fúj, elkezdett verni a víz. Na, nem sokáig, mer eszembe jutott a tavalyi téli sapkája, ami kívül kötött, belül polár.
Előkaptam az ollót, és kivágtam kb. a füle környékén. Varrtam egy kis zsebet a sapkára, és kész is volt a fülmelegítős sapka. Na, de mit tegyek bele, mert sós zsákocskám az ugye nincs itthon.
Újabb mentő ötlet a tavaly vásárolt zsebmelegítő volt. Eddig még soha nem használtuk, de ennek is eljött az ideje. Megpattintottam benne a kis fém lapocskát, és már kristályosodott és melegedett is a cucc. Mikor kész lett, betettem a zsebecskékbe.
Ta-dám, kész a fülmelegítős sapka. Ki kellett fordítani a sapkát, mert a kötött részt a zsebmelegítő súlya kissé kinyújtotta.

Ha Cinciegér érdeklődése átcsapna a sima repülésből az űrrepülésbe, akkor sem fogok aggódni, mert a sapkája már megvan hozzá.

Gabriella

Madáretető kékcinegékkel

2011-01-27T09:42:00.015+01:00

Madáretetőt készítettek Cinciegérék az oviban. Mivel a cinege rajzot én vittem, megmutatom, a kész művet, hátha más is kedvet kap hozzá.

Hozzávalók:

színes A4-es lap
barna fénymásoló papír
fehér zsírkréta
búza
olló
ragasztó
színezhető kékcinege rajz (a képre kattintva a megfelelő méretben nyomtatható)

És, hogy ne maradjunk irodalom nélkül, olvashattok egy verset és/vagy egy novellát amíg elkészül a madáretető! :)

Gazdag Erzsébet: Cinege etetés

Hej, télidő, hej, zord idő
Elkéne most a hócipő!
Ha volna hozzá ködmön is,
S ha már kívánok sapka is!

- sóhajt a kis madár,
Míg ablakpárkányomra száll.
Kopogtat: Kopp-kopp, hallod-e?
Ablakodat kinyitod-e?

Adsz-e ebédre jó magot?
Már három napja koplalok.
Fáztál-e télen éhesen?
Én ázom-fázom s éhezem.

Már nyitom, nyitom, cinege,
Gyere, meleg van idebe!
Itt van szalonna, friss köles,
Csak válogass, csak csipegess!

Odább hussan a kis bolond,
És csupa félés, csupa gond.
Kiszórom a magot neki.
Rám pislog, aztán fölszedi.

Gárdonyi Géza: A cinege

Egyszer nagy hideg volt. Az ablakot jégvirágok nőtték be. Az emberek bundában mentek ki a szobából: a fülükre ráhúzták a sapkát, és kék orral és könnyező szemmel tértek vissza. Azt mondták, hogy soha, mióta élnek, ilyen hideg nem volt.
Juliska rálehelt az ablakra. A jégvirágok megolvadtak egy helyen a leheletétől, és kerek tisztaság támadt ottan. Juliska kinézett azon a kertbe. Mit látott? Hóval prémezett fákat, és fehérséget mindenütt.
Az ablaktól néhány lépésnyire volt egy almafa. Annak az egyik ágán egy madárka ült. Piciny lába belesüllyedt az ágon fehérlő hóba. Szomorúan csipegett. Egyszer csak lehunyta a szemét. A feje aláhanyatlott. A következő pillanatban lehullott az ágról, és beleesett a hóba. A hátára esett. A lába az ég felé. Ott is maradt mozdulatlanul.
- Istenem! - kiáltott fel Juliska -, meghalt!
- Ki halt meg? - kérdezte Mariska.
- A kis madár. Megfagyott szegény.
Azzal kendőt kapott a vállára és kifutott. Fölvette a kis madarat és bevitte a szobába.
Ott addig-addig melengették, mígnem egyszer csak fölemelte a fejét. Egy darabig bágyadtan nézett Juliskára, aztán felröppent. Rászállott a sifonér tetejére, és onnan pislogott szét a szobában.
A leányok nevettek és tapsoltak, hogy így visszanyerte az életét a madárka. Előhoztak egy üres kalitkát a kamarából és hívogatták bele:
- Gyere bele, kis madár, ez lesz a te házad, adunk neked kendermagot, friss vizet. Olyan jó dolgod lesz, mintha nyár volna.
A madárka azonban nem értette a hívogató szót. Rémülten kerengett ide-oda a szobában. Olykor nekirepült az ablaknak és nagyot dobbantott rajta. Mindenképpen ki akart menni, vissza a tél rideg-hideg, havas világába.
Végre megfogták és betették a kalitkába. Hogy vergődött a kis bolondos cinege! Mindenképpen ki akart szabadulni.
Aztán, mikor látta, hogy a leányok elvonultak a szoba túlsó sarkába, megállott. A melle pihegett. Nagy ijedelemben volt szegény.
Hanem azután, mikor észrevette, hogy nem bántja senki, leugrott a kendermagos vályúhoz, és evett-evett szegényke és ivott rá nagyokat.
Néhány nap múlva megszelídült. Nem verte többé a szárnyaival a kalitka drótjait. Jólesett neki a meleg szoba, meg a jó étel-ital. Egyszer mi nem jutott eszébe: felült a legfelső ülőkére, és nótára gyújtott.
A lányok örvendezve állották körül.
- Dalolj, dalolj, aranyos cinege!
És a madár dalolt, dalolt félig lehunyt szemmel, boldogan. Vajon miről dalolt? Talán a tavaszról? Talán a napsugárról? Talán az ibolyáról? Talán egy másik kis cinegéről, aki azóta megfagyott?
Az egész telet ott töltötte a kis madár. Jó kedve volt. Meg is hízott. A tolla élénkebb színben ragyogott, mint mikor odakerült.
Aztán jött a tavasz. A mezőn kizöldült a fű. Meleg napsugár szállott az égből. Az almafa virágzott s künn csicseregtek a fecskék.
A cinege kidugta a fejét a drótokon és szomorúan nézett ki az ablak üvegén át a szabadba. Nem dalolt többé. Csak ült elgondolkozva, szótlanul.
- Most már eresszük el - szólott Juliska -, látom, hogy kikívánkozik.
- Jaj, ne eresszük el - felelt Mariska -, ki énekel akkor nekem?
- Ejnye, te szívtelen - szólt Juliska -, hát te csak arra gondolsz, hogy énekeljen neked, nem látod, hogy ő, szegény milyen szomorú. Ez nem sárga-fekete kanári, nem rabnak született madár, ez a szabadság madara, börtön neki a kalitka. Meghalna bánatában, ha zárva hagynánk.
- Hát jó - szólt Mariska -, eresszük szabadon.
De mikor a kis cinege kiröppent és eltűnt a fák lombjai között, Mariska mégis sírva fakadt. És hát Juliska is törülgette a szemét.

- Isten áldjon, kis madár – mondogatták, a kendővel integetve.
- Isten áldjon - mondotta Mariska -, sohase hallom többé a te szép éneklésedet.
Másnap, ahogy ott ültek a szobában, az ablakon át beszálló napfényben, egyszer csak egy ismerős madárdal hangzik az ablakon át.
Ott volt a kis cinege. Ült a barackfán. Énekelt Mariskának meg Juliskának.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Varázsvíz

2011-01-18T17:00:00.009+01:00

Ez egy újabb játék, amivel kb. fél-egy óra szabadidőt nyerhet az ember. Még nyáron ajánlottam két ilyen játékot, a buborékfújót és a babzsákos játékot, bár azokat akkor a kényszer szülte. Igazából ezzel a játékkal is korábban szerettem volna előrukkolni.

Hozzávalók:

egy fazék jó meleg víz
egy fazék hideg víz
egy üres pille palack
egy lufi
(legalább egy gyerek)

A játék menete:

Alaposan elmagyarázzuk a gyereknek, hogy a kezét, ne dugja bele a forró vízbe, csak a palackot.
Ezután megmutatjuk, hogy mi történik, ha betesszük a palackot a forró vízbe.
Majd megmutatjuk, hogy mi történik, ha betesszük a palackot a hideg vízbe.
A gyerek korától, érettségétől függően el lehet magyarázni, hogy mi miért van, ha pedig még nagyon fiatal, egyszerűen csak elnevezzük a forró vizet varázsvíznek! :)

Van még egy nagyszerű varázsjáték, amivel a karácsonyt töltöttük, és minden vendégnek meg kellett mutatni a varázslatot. Virágnál olvastam, de most nem találom a blogjában.*
Nem kell más hozzá, mint egy zacskó szilikon golyó, és egy pohár víz. Ha a megdagadt szilikongolyókat vízbe mártjuk, akkor "láthatatlanná" válnak. Ezt is többször el kell végezni - hátha más eredményt kapunk -, valamint többször is ellenőrizni kell, hogy a golyócskák tényleg benne vannak-e a vízben, és még ki- berakosgatni is nagyon jó - akár kanállal, vagy szűrővel -, így ez a játék is a "nyerjünk néhány percet magunknak" kategóriába sorolható.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

*Virág, kérlek, írd meg a pontos linket!

Lufieső és őrület

2011-01-12T21:11:00.005+01:00

Engem némi megnyugvással tölt el, hogy vannak dolgok, amik nem változnak. Például a gyerek és a lufi kapcsolata. Emlékszem, gyerekkoromban megőrültem a lufiért - vagy a lufitól, ki emlékszik már rá pontosan. De ez manapság is így van. Hiába internet, meg magától járó, beszélő, pisilő babák, csodarobotok és még nem tudom milyen játékok, a lufitól lázba jönnek a gyerekek.

Jó ovis szokás szerint, a gyerekek szülinapját megünneplik az oviban. Igen ám, de nagyon kezd elfajulni ez az ünneplősdi. Van, aki már bohócot is hozott az ovis szülinapra. Bevallom őszintén engem ez a verseny nem vonz, de valami kis pluszt én is szerettem volna adni a gyerekeknek. Ez a kis plusz lett a lufieső. Egyeztettem óvónénivel, hogy szabad-e, ő nagyon örült, és rám bízta a dolgot.

El is indultam - terveim szerint - foci háló sűrűségű anyagot venni. :) Természetesen az nem volt a méterárú boltban, de volt helyette az a fajta bélés anyag, amit szabadidő ruhákba szoktak varrni, de csak azért, hogy legyen mibe belegabalyodnia az embernek. Ebből vettem 4 métert. (35 lufihoz elég 3 méter is) Már nem emlékszem pontosan, de 60-80 cm széles csak az anyag.

Elkészítés menete:

Félbe hajtottam az anyagot, és az egyik hosszú oldalát, valamint a nyitott rövid oldalát fixen összevarrtam zsákvarró tűvel de csak hézagosan. A varráshoz fonalat használtam.
A másik hosszú oldalát annyira varrtam csak össze, hogy a felfújt lufik beleférjenek. Itt a varrás elején nem kötöttem meg a fonalat, és hagytam rá elég sokat, hogy ne csússzon szét, valamint nem vágtam el a fonalat, hanem az egész gombolyagot magammal vittem, mert nem tudtam, hogyan fogom tudni rögzíteni.
Miután felfújtam a lufikat, a hálót felerősítettem a lámpához úgy, hogy a fixen varrt oldala volt felfelé. A nem fixen varrt oldalánál eligazítottam a fonalat, hogy ki tudjam kötni valamihez. Szerencsémre volt a falon két akasztó, így azokhoz kötöttem.
Óvónéni nagyon lelkes volt. Mondtam, hogy kösse ki mindkét oldalon az akasztóról a fonalat - ettől még nem csúszik szét magától -, és az egyik oldalon egyszerűen csak húzza meg jó gyorsan.

Így nézett ki fellógatva.

És ilyen volt maga a lufieső.

Mondjuk, a délelőtti ovis foglalkozásnak odavágtunk. Mert még a gyerekek érkezése előtt akasztottam fel a lufikat, amit ugye azonnal ki is szúrtak, és egész délelőtt ott álldogáltak a lufik alatt miközben gondolatban elosztották, hogy melyik lufi kié lesz majd.
A lufieső után következett a zenés-táncos lufibuli - ilyet máskor is szoktak tartani - amit többeknél átöltözés és pólószárítás követett.

A képekről ítélve jó kis nap volt, és nagyon élvezték a gyerekek. Azóta is ha elhangzik a lufibuli szó, rögtön kérdezik hogy lufieső is lesz? :)

Anyukák/Apukák létrára fel!
Gabriella

Újrahasznosítás 2.

2011-01-08T19:28:00.003+01:00

Tavaly januárban is ezzel kezdtem az évet. Itt olvashattok róla.
Most igazából azért írok, mert bízom benne, hogy még nem kerültek kidobásra a tavalyi asztali naptárak (mint ahogy tavaly is ezzel kezdtem). Ötleteim velük kapcsolatban:

ha egyoldalas a naptár, akkor kiváló jegyzetpapír készíthető belőle választható méretben :)
ha nincs nagyon telefirkálva, akkor a gyerek kiszínezheti a téglalapokat különböző színűre
lehet rajta gyakorolni az egyenesen vágást, a keresztbe vágást saroktól sarokig
szorzótáblát is lehet vele gyakorolni
én nemcsak doboz, de táblázat mániás is vagyok, és egy kazal előregyártott táblázatot lehet készíteni belőle

Csiribirinél pedig elolvashatjátok, mik azok a "nélkülözhetetlen" dolgok, amik minden kreatívkodó gyermekes családban elengedhetetlenül szükségesek! :)

A posztban feltett kérdésére a válaszom pedig a következő: nem kreatívos komód, hanem kreatívos szekrény, szekrény rendszer, esetleg szoba szükséges a dolgok tárolásához. De sajnos ez sem biztosíték. Éppen most polcozta be a férjem a kamránk három falát szinte plafonig, és már látja sötét jövőjét - aminek hangot is adott neki -, ha minden létező falfelületet bepolcozna akkor sem férnének el a "vackaim".
Az üres dobozokat én egy nagy üres dobozba szoktam belepakolni. Ennek az a hátránya, ha kell belőle valami, akkor a felét ki kell pakolni, hogy lássam mi van a másik belében. De így legalább nem borulnak rám minden szekrényajtó nyitásnál.

Jó pakolászát kívánok!
Gabriella

Félbeszakadt

2010-12-19T14:11:00.002+01:00

Sajnos az adventi mesesorozat félbeszakadt, mert Cinciegér kétoldali tüdő és -középfül gyulladást kapott, így néhány napra beköltöztünk a kórházba. Én azóta sem hevertem ki, bár mindenki nagyon kedves volt - egy fülész doktornénit leszámítva -, ennek ellenére mégis megterhelő volt. Főleg úgy, hogy decemberben szinte én is folyamatosan beteg voltam/vagyok.

Pedig Luca napra külön készültem! Sebaj, majd jövőre mindenkivel ugyanitt!

Gabriella

Színes rizs

2010-12-10T16:28:00.002+01:00

Többen is kérdeztétek, hogyan készültek a színes rizsek. A lehető legegyszerűbb módon.

A rizst egy zacskóba borítottam, majd belenyomtam az ételfestéket a zacskóba, és a zacskót kívülről összedörzsöltem. Ha nagyon halványnak találtam, akkor tettem még hozzá ételfestéket. Kiborítottam egy tálcára, és hagytam száradni.

Én mosatlan rizst használtam, de aki szeretné mossa meg nyugodtan, csak utána szárítsa is meg, hogy a folyékony ételfestéket könnyen beszívják a rizsszemek.

A művelet színenként max. 5 percet vesz igénybe.

Jó festegetést kívánok!
Gabriella

10. mese

2010-12-10T08:24:00.005+01:00

Egyszer volt, hol nem volt, az angyalok karácsonyra készülődtek a Menyben. Főzték a szaloncukrot, sütötték a mézeskalácsot, a karácsonyi fánkot, csomagolták az ajándékokat a földi gyerekeknek. Mindenki nagyon igyekezett, kivéve Fannit, aki a legfiatalabb volt közöttük, mindenbe beleütötte az orrát, mindent elrontott. A mézeskalácsot például alig vették ki a sütőből, azon melegében felfalta. Olyan torkos volt, hogy nem tudott ellenállni se a mézeskalácsnak, se a fánknak, se a szaloncukornak. Nos, nem nehéz kitalálni, mi történt vele. Szörnyű hascsikarást kapott. Próbált segíteni a többieknek, de a hasa egyre jobban fájt. Nem bírta tovább, le kellett ülnie. Egy kis bárányfelhőre telepedett, és a fájó hasát tapogatta. Óriási könnyek potyogtak a szeméből. Szegény Fanni! Ahogy így üldögélt magában csillagporfoltos orral, nagyon elesettnek látszott. Szent Miklós megsajnálta.
- Nézzük csak, nézzük! Mi a baj? – kérdezte barátságosan- Szóval a hasad fáj. Gyere velem! Adok rá valami orvosságot. - így szólt Szent Miklós, és kézen fogva elvitte magával Fannit. Egy másik felhőbe mentek. Itt őrizte Szent Miklós az orvosságosszekrényt. Kitöltött egy evőkanál hascsikarás-csillapítót, és beadta Fanninak. Alig telt el fél óra, és Fanni máris sokkal jobban érezte magát. Elment hát a zeneórára a többi angyallal együtt. Szent Miklós figyelmesen hallgatta az éneklő, flótázó angyalokat, köztük Fanni is, aki ott fuvolázott a közelében. Egyszerre csak furcsa hangokra lett figyelmes. Tölcsért formált tenyeréből a füle köré, úgy hallgatózott.
- Ki játszik ilyen szörnyű hamisan? – kérdezte. A kis Fanni hiába próbált elbújni hirtelen az egyik szomszédja, egy magasabb angyal háta mögé, Szent Miklós észre vette.
– Ejnye, Fanni! – mondta – úgy játszol, mintha a flótádnak volna hascsikarása, nem pedig neked. Gyere vissza inkább holnap, addig pedig gyakorolj! Szegény kis Fanni nagyon szomorú lett. Félrehúzódott egy felhő szélére, és onnan hallgatta az angyalok zenéjét, amely olyan lágy volt, olyan andalító, hogy menten elaludt tőle…
És ahogyan elaludt, azonnal le is bukfencezett a felhő széléről. Azt se tudta, hol van, mi történik vele, csak esett, esett le a föld felé. Alig volt pár méter hátra, amikor eszébe jutottak a szárnyai. Szerencsére még idejében kiterjesztette őket, és így egyetlen porcikáját sem törte össze. Éppen egy hóbuckára huppant. Körülnézett. Látta, hogy a távolból egy hóval borított kis város fényei pislognak feléje…
Fanni nagyon kíváncsi volt, milyen is lehet a Föld. Amikor meglátta az első kivilágított ablakot, gyorsan bekukkantott rajta. Égő gyertyákkal feldíszített óriási, csodás karácsonyfát látott a szoba közepén, körülötte sok-sok játékot. Egy kisfiú lépett be a szobába. Péternek hívták. Lehajolt a játékmackójáért, és amikor fölnézett az ablakra, megpillantotta Fannit.
- Ejnye! - gondolta - biztosan álmodom. Péter megdörzsölte a szemét, és Fanni eltűnt. Otthagyott azonban egy kis csillagporfoltot, amely az orráról ragadt az üvegre.
Azon az estén elvitték Pétert a szülei a karácsonyi istentiszteletre. A templomba vezető Úton Péter újra meglátta Fannit. boldogan mutatta szüleinek. Még föl is kiáltott: - Nézzétek! Nézzétek! Ott van az én angyalom. És ott van a havon a csillagpor is! - Jól van - mondta az anyja elnéző türelemmel. - De most sietnünk kell, különben elkésünk. Péter és szülei beléptek a templomba. Péter szerette hallgatni a templomi énekeket. Az imádság végeztével a kórus rázendített: "Csendes éj, szentsége éj..." Péter egy csodálatos hangot hallott egy ezüsthangot, amely mindenek fölött szárnyalt. Ámulva nézett körül. Egy oszlop tetején, éppen a mennyezet alatt meglátta Fannit. Ő énekelt olyan csodálatosan. Péter boldogan mosolygott feléje, és az anyja visszamosolygott rá. Fanni még azon az éjszakán felszállt a mennybe, ahol már nagyon keresték. A földi kirándulás nem volt hiábavaló. Sikerült barátságot kötnie egy kisfiúval, Péterrel, és megtudta, hogy a Földön is jó lenni mikor énekkel magasztalja mindenki az Urat. Ráadásul sikerült fölfedezni a saját hangját, azt hogy milyen szépen tud énekelni. Szent Miklós örülni fog - mosolyodott el - holnap eléneklem neki a kedvenc karácsonyi énekemet: "Csendes éj, szentséges éj, kisdednek álma mély..."

forrás: Csiribiri

Gabriella

9. mese

2010-12-10T08:23:00.005+01:00

Andrea Werfl: Panna kívánsága

Hideg téli este volt. Nagy pelyhekben esett a hó. A kertet, az utcákat s a közeli szántókat puha, fehér takaró fedte be. Panna csodálattal, örömtől csillogó tekintettel figyelte, hogy táncolnak alá vidáman a hópelyhek, s miként változik át a kopár, szürke, szomorú vidék varázslatos, különös világgá. Anyától tudta, hogy ilyenkor, az első hóesés idején minden gyereknek egy kívánsága teljesül. Miközben a hideg ablakhoz nyomta orrocskáját, s belehelte az üveget, azon töprengett, hogy mit is kívánhatna. Nem jutott eszébe semmi. Nagyot sóhajtva lemászott a fotel karfájáról, ahol eddig térdelt, s kiment a konyhába.
Anya és Gyuri beszélgettek, miközben a sütőben sült az édes húsú, finom tök, a serpenyőben pirult a gesztenye, a kannában eperillatú tea gőzölgött. A két felnőtt állt a tűzhely mellett, s láthatólag nem vették észre, hogy őket figyeli. A lámpa narancsos fénye szinte mosolyogva ölelte körbe kettejüket, s Panna úgy döntött, hogy nekik nem kívánhat semmit, mert mindenük megvan.
Az előszobában megkereste a szépen faragott sámlit, odahúzta a kályhához és leült.
– Mit kívánhatnék, Kályhácskám? Amit én szeretnék, azt a Karácsonyi tündérek és Moha bácsi elhozza, mert Anya szerint jó gyerek voltam. Persze annyi, de annyi minden van még, amire vágyom! Számtalan játék, sok-sok érdekes, izgalmas könyv, kifestő, festék, illatos gyurma, filctoll… Mégis… kívánni szeretnék valamit! Valami mást!
A cserépkályha elgondolkodva duruzsolt. A belsejében égő tűz ropogva fellobbant, majd így szólt:
– Panna, tudom jól, hogy minden kisgyereknek számtalan vágya, kívánsága van. A világ színes, érdekes, tele van csodákkal, felfedeznivaló is akad benne épp elég. Tudom azt is, hogy szíved szerint az egész világot kérnéd! Mégis… bizonyára van valahol a szíved egyik titkos zugában olyan kívánság, amely nem játék után sóvárog. Gondolkodj egy kicsit!
– Jaj, Kályhácska! Nem jut eszembe semmi! – elszontyolodva simogatta meg a kályha meleg oldalát. Hozzábújt, fejét nekitámasztotta.
– Ne szomorkodj, Pannám! Érzem én, hogy ezt az egy kívánságodat nem pazarolod el, s olyasmit kívánsz majd, amely igazán a szívedből fakad!
Ekkor jutott eszébe GombóC, a makacs, öntörvényű fekete cica. Az önfejű kisállat fogta magát egy novembervégi napon és vándorbotot ragadva, nagy titokban világgá ment. Hogy hová ment, s miért mondott búcsút otthonának, csak Heki kutya tudta, de ő mélyen hallgatott, ha vallatóra fogták. GombóC távozásával mély szomorúságot okozott hármójuknak. Napokig keresték, hetekig szólongatták, s ha a faluban egy hozzá hasonló cicát láttak kóborolni, mindig azt hitték, hogy Ő az. Futottak utána, hiába… Minden alkalommal csalódottan vették tudomásul, hogy nem GombóCra akadtak rá.
Esténként sírdogálva faggatta anyját, hogy miért hagyta el őt a játszópajtása, miért ment világgá, amikor szereti és sokat játszott vele. Nagyon nehezen csitult benne a fájdalom, a bánat. Igazából sosem felejtette el, sokat álmodott vele, róla. Sokszor eszébe jutott, hogy merre járhat, mit csinálhat. Anya azt mondta, hogy bizonyára hívta a nagyvilág, a kóborló macskák csábították titkos, rejtélyes utakra vagy az új és idegen szagok, illatok, a szélben zörgő-sustorgó kukoricás hívták kalandra.
– Ugye, nincs semmi baja GombóCnak? – kérdezte egy estén.
– GombóC talpraesett, bátor cicus, Pannácskám! Tud vigyázni magára! Ne félj, nem esik bántódása!
– Miért nem akar hazajönni? Odakint hideg van, esik az eső, fúj a szél! Nemsokára itt a tél! Nem játszik vele senki! Nem simogatja, ápolja, óvja, eteti-itatja senki sem! És ha beteg lesz? Vagy ha nem talál ennivalót?
– Talán már Ő is bánja, hogy elment. Talán már visszavágyik! Hidd el, hazatér egy napon!
– Nem is szeret minket, úgy elment! – zokogta anyja ölébe akkor, lefekvés előtt.
Most, hogy eszébe jutott ez az emlék, újra könnybe lábadt a szeme. Hiányzott neki a kiscica. Nem tudta, hogy felejthette el Őt!
– Tudom már, Kályhácska! Tudom, mit kívánok!
– Igen? No, és mit kívánsz a táncoló hópelyhektől? Súgd meg nekem!
Panna megsúgta a duruzsoló kályhának a titkos kívánságát.
– Szaladj, Panna! Kérd meg a hópelyheket, hogy teljesítsék!
Felugrott a sámliról, s a felnőtteket elsodorva odaszaladt az ablakhoz. Behunyta szemeit, s némán mormolva útjára bocsájtotta a kívánságát.

Szenteste napja volt. A gerendaházat fenyőfa-, sült- és cukorillat járta át meg át. Kályhácska is vidáman dalolt. Csodaszép volt a karácsonyi ünneplőbe öltöztetett fácska tündöklő díszeivel, apró lámpafüzérével! Ágai alatt ajándékok várták a pillanatot, amikor feltárhatják, mit is rejtenek. Panna azonban mégsem volt felhőtlenül boldog. Nyughatatlanul szaladt egyik ablaktól a másikig. Leste a kertet, az utat, hogy vajon GombóC jön-e már?
Ám a cica nem tűnt fel sem a kerti utacska hólepte kövein, sem a pecu * ajtajában. Borzas fejecskéje nem bukkant elő sehonnan…
– Mi a baj, Panna? – kérdezgették, de nem felelt. Lassú mozdulattal bontogatta ajándékait, de figyelme minduntalan elkalandozott. Egész valójával feszülten figyelt. Egy hangra várt…
Már-már letett arról, hogy ma magához ölelheti elkódorgott pajtását, amikor odakintről halk és reszkető nyávogásra lett figyelmes!
– Anya! Anya! Gyuri! Hazatért GombóC! – sikkantotta boldogan és az ajtóhoz perdült.
Gyuri és Anya követték. Legnagyobb meglepetésükre a feltáruló ajtó fénypászmájában ott kuporgott GombóC. Mancsai közt megviselt batyu, babos kendőből kötve. Nyakában egy rongydarab, amolyan sálféle.
– Miááááúúúú! Pannácska, hazajöttem! – nyávogta s óriási sárga szemeivel bűnbánóan nézett rájuk. A kislány könnybelábadt szemmel felnyalábolta.
– Látod, látod! Ha nem mégy világgá, akkor Anya köthetett volna neked egy szépséges sálat meg sapkát! Most nem reszketnél, fáznál! Nagyon hiányoztál, csavargó! – magához ölelve bevitte a nappaliba. Meleg takaróba burkolta, tejet adott neki, s egy ínycsiklandóan finom krinolint tett elébe. Boldogan figyelte, ahogy GombóC falatozik.
– Jó itthon lenni, miáááú!
– Mesélsz majd arról, hogy merre jártál?
– Igen! Miááááúúú! – felelte a cica s lefetyelni kezdte a langyos tejet.
Panna most már igazán boldog volt. Teljesült a kívánsága.

Gyorsan repült az idő. Panna karácsonykor tovább maradhatott fenn, de eljött az idő, amikor végetért a játék és ágyba kellett bújnia. Helyére vitte GombóCot, elköszönt tőle, majd bemászott az ágyába és a takarója alá kucorodott. Anya meséje után jó éjszakát kívántak egymásnak, s a felnőttek is lefekvéshez kezdtek készülődni. Panna csak forgolódott, töprengett. Hiába volt álmos és ásított nagyokat, nyugtalanította egy kérdés. Végül felült az ágyban.
– Anya! Most már együtt maradunk örökre? Te, Gyuri, GombóC, Heki és én? Senki nem megy többé világgá? – kérdezte.
A felnőttek összenéztek. Odaléptek hozzá és megsimogatták a fejét.
Mielőtt válaszolhattak volna a kérdésére, álomport hintett szemeire a mélyülő est. Elaludt…

forrás: Csiribiri

Gabriella

8. mese

2010-12-10T08:23:00.003+01:00

Német mese alapján: A Mikulásvirág-tündér

Földanya még egyszer végigpillantott a puha, meleg ágyacskájukban fekvő virággyermekein. A legtöbbjük még aludt, de az egyik kis fehér virággyermek szeme még nyitva volt.
Földanya megsimogatta a fejecskéjét, és így szólt:
- Ideje aludnod. Különben nem pihened ki magad, mire beköszönt a tavasz, és későn ébredsz fel. Ugye, azt nem szeretnéd?
A kis tündér a fejét rázta:
- Nem, Földanya – suttogta –, csak sehogy sem tudok elaludni, de sejtelmem sincs, hogy miért.
- Elmesélek neked egy karácsonyi történetet – mondta a Földanya, miközben mosolyogva az ágya szélére ült. – Réges-régen, egy ugyanolyan karácsonyestén, mint a mai, a csillaggyerekek a szokottnál egy kicsivel több csillagfényt kaptak, hogy az ünnep tiszteltére csillagjaink még sziporkázóbban tündökölhessenek, az égen. Csakhogy az egyik csillagkislány nem fényesítette kis a csillagát, mert nem akart az égen ragyogni. Le szeretett volna menni a földre, hogy megnézze, hogyan ünneplik a karácsonyt az emberek. Levetette hát magát az égről, és szédítő sebességgel süvített a föld felé.
- Odanézzetek! – kiáltották az emberek. – Hulló csillag! – Elnevezték karácsonyi csillagnak. A karácsonyi csillag nagyon ritka, de ha látsz egyet, és kívánsz tőle valamit, a kívánságod teljesül.
- Ez igaz? – kérdezte izgatottan a virággyermek. Földanya mosolyogva bólintott, és betakargatta.
- Igen, igaz. De most már tényleg aludnod kell. Álmodj a karácsonyi csillagról!
Mikor Földanya kicsivel később kiment a szobából, a virággyermek még mindig nem merült álomba. Szobájának apró ablakán át fürkészte az eget. Arról ábrándozott, hogy meglátja a karácsonyi csillagot. Pontosan tudta, mit kívánna tőle. Türelmének meglett a jutalma, mert hirtelen egy csillag száguldott át az égen. A virággyermek utána kiáltott:
- Karácsonyi csillag szeretnék lenni!
Föld alatti szobácskáját egyszerre fény árasztotta el, és ott termett előtte egy varázslatos szépségű virágtündér. Mosolyogva szólította meg a kis virággyermeket:
- A kívánságod teljesül. Mostantól te leszel a gyönyörű piros mikulásvirág, amelyik karácsonykor az emberek otthonában virít. Vörösen sugárzó virágod teljesebbé teszi az ünnep melegét.
A kis virággyermek hálásan tekintett a tündérre, de mielőtt köszönetet mondhatott volna, máris mikulásvirággá változott, és ott pompázott a karácsonyfa mellett.
- Ó! – kiáltott fel a mikulásvirág-tündér. – Végre én is megünnepelhetem a karácsonyt, akárcsak az emberek. Mindenkinek szép karácsonyt és boldog új évet kívánok!

Gabriella

7. mese

2010-12-10T08:20:00.010+01:00

Bartók Julianna: A hiú hóember

Régen volt, talán el se hiszitek, hogy megtörtént, de azért szeretném most nektek elmesélni történetemet.
Egy hideg, téli napon esett meg a dolog, hideg volt bizony, olyan hideg, hogy pirosra csípte a fagy az orrom hegyét. Hóembert építettem kint az udvarunkon, tudjátok: szép, nagy hólabdákat formáztam, egymásra raktam őket, aztán elcsentem a konyhából egy hatalmas répát orrnak, meg két darab kavicsot a hóember szemének. Ahogy nagy buzgón illesztem helyére a répaorrot, a hóember megszólalt.
- Ez nekem nem tetszik - mondta morogva.
Szó, ami szó, meglepődtem, merthogy ki hallott már olyat, hogy egy hóember hiú legyen. Azért válaszoltam.
- Miért nem? Ez egy méltóságteljes, büszke, nagy orr. Illetve nagy répa - tettem hozzá halkabban.
- Akkor sem tetszik - mondta a hóember. - Hozz egy másikat!
Mit tehettem hát, térültem-fordultam, szereztem egy kisebbet. De az sem volt jó. A hiú hóember egyre csak zsörtölődött, kényeskedett, és egyszer csak elfogyott a répakészlet a konyhában!
Mondtam a hóembernek:
- Be kell mennem a városba a piacra új adag répáért. Ami itthon volt, azt már mindet felpróbáltuk.
A hóember morgott valamit, de nem volt más választása, mint türelmesen várni, míg megjövök.
Felkerekedtem hát, és elindultam a városba. Messze laktunk, kint a pusztában, így nagyon hosszú időbe telt, mire odaértem. Aztán mire megtaláltam a piacot, eleredt az eső. Aztán meg kitört a vihar, és úgy ömlött az áldás az égből, mintha végleg kilyukadt volna az Úristen dézsája. Mire elállt, és visszaértem az udvarunkba, csak egy nagy tócsa, és benne két darab kavics maradt ott, ahol a hóember állt valamikor. Megsajnáltam szegényt, letérdeltem mellé, és megmutattam neki a zsákomban az új répákat.
- Látod, ha nem lettél volna ilyen hiú, megelégedtél volna azokkal az orrokkal. Most nézd meg, itt vannak a szebbnél szebb répák, és te nem vagy sehol!
Szomorú voltam, hogy így járt a hiú hóember, de a következő télen ismét találkoztunk, és akkor már boldogan fogadta az első orrot, amit a szeme alá biggyesztettem. És mindketten felnevettünk, hogy milyen buták is a hóemberek!

forrás: csiribiri

Gabriella

6. mese

2010-12-06T21:07:00.000+01:00

Bartócz Ilona: Jön a Mikulás!

Azon a télen korán leesett a hó. A Nyuszi elgondolkozva ballagott az erdőszélen, a kopasz bokrok mentén, és éppen arra gondolt, hogy csöppet sem szereti a havat. A hó alól olyan nehéz kikaparni az ennivalót, elbújni is alig-alig lehet, márpedig egy Nyuszi életében gyakran előfordul, hogy rejtőzködni kell. A hó világos volt, a Nyuszi gondolatai meg sötétek. Egyszer csak zajt hallott, megállt, hegyezte a két tapsifülét. Mi ez a zaj? Valami pattog… Beleszimatolt a levegőbe: füstöt érzett. Egy kicsit félt a Nyuszi, de kíváncsisága legyőzte a félelmet, s indult arrafelé, ahonnan a zajt hallotta. Egy vén tölgyfa alá ért. A tölgyfa alatt Barna Mackó szorgoskodott, tüzet rakott éppen, pattogtak a tűzre rakott száraz gallyat, vékony kis füstcsík szállt a magasba.
- Jó napot, Barna Mackó! – köszönt a Nyuszi. – Látom, tüzet raksz. Minek az a tűz?
- Jó napot Nyuszi! Hogy minek a tűz? Ma jön a Mikulás, remélem, ajándékot is hoz majd. Lehet, hogy fázni fog a lába, gondoltam, hadd melegítse meg a tűznél… És, ha már ég a tűz, főzök neki egy kis levest. Mondd csak, nem adnál a Mikulás-levesbe egy-két káposztalevélkét?
- Szíves örömest – mondta a Nyuszi –, hazaszaladok érte!
Ugrott a Nyuszi, futott a káposztalevelekért. Mire visszatért a tölgyfa alá, fényesen égett a tűz, és Barna Mackó mellett Mókus ugrándozott.
- Én makkocskát hoztam a Mikulás-levesbe! – kiáltotta, mikor meglátta Nyuszit. – Nagyon finom lesz ez a leves!
- Magam is úgy gondolom – mondta Nyuszi, és beledobta a káposztaleveleket a csuporba, melyet Barna Mackó a tűz fölé akasztott.
- Szóljunk Őzikének is! Mókus, ugrándozz el Őzikéért!
Mókus fürgén pattant, ugrott egyik ágról a másikra, s hamarosan visszatért Őzikével.
- Illatos füvecskét hoztam a Mikulás-levesbe! – mondta Őzike. – Kisróka még nincs itt?
Kisróka semmit sem tud hozni a Mikulás-leveshez – mondta Nyuszi. – Ne is hívjuk ide!
- De bizony idehívjuk! – mordult föl Barna Mackó. – Idehívunk mindenkit az erdőből és a mezőről is, akár tud hozni valamit a Mikulás-levesbe, akár nem! Meghívjuk Kisrókát, Mezei Egeret, Kisfarkast, Kismadarat; bízd csak rám, Nyuszi, tudom én, hogy a Mikulás még a levesnél is jobban szereti, ha együtt várunk rá itt a tűz körül!
Nyuszi megbillegette a bal fülét:
- Ahogy akarod, Barna Mackó! Te raktad a tüzet, te kavarod a levest, te hívd meg a vendégeket is.
Az erdei apróságok hamarosan mind megérkeztek: Egérke búzát hozott a Mikulás-levesbe, Kismadár fenyőmagot, Kisróka és Kisfarkas meg sok-sok száraz gallyat gyűjtött, hogy minél fényesebben égjen a tűz.
És a fényes tűz körül ülve akkor este együtt várták a Mikulást.

5. mese

2010-12-05T10:37:00.002+01:00

Tél apó
Cigány mese

Egyszer volt, hol nem volt, egy sűrű erdő szélén volt egyszer egy házikó. Itt élt egy öregember meg egy öregasszony. Szegények voltak, de serényen dolgoztak. Megtakarított ki pénzecskéjüket egy harisnyaszárban tartották.
- Jól jön ez a kis pénz, ha majd kopog a tél – mondogatta mindig apóka, ha a harisnyaszárra nézett.
Egyszer aztán elment az erdőbe fát vágni, s anyóka egyedül maradt. Kopogtattak a házikó ajtaján. Egy vénséges vénember állt az ajtóban.
- Ki vagy Te, és mit akarsz, vénséges vénember? – kérdezte anyóka.
- Én vagyok a Tél apó, és alamizsnát kérnék tőled, öreganyó.
- Te vagy az, Tél? Akkor hát kerülj beljebb! Régóta gyűjtjük a pénzecskénket, hogy legyen, mire eljössz!
Azzal anyóka az öreg Tél kezébe nyomta a harisnyaszárat, benne a pénzecskével, amit keservese munkával kuporgattak az ura.
Mikor aztán apóka hazatért, anyóka vidáman újságolta:
- Itt járt a Tél, elvitte a pénzünket!
- Jaj, … jaj!- siránkozott az apóka. – Csak nem adtad oda valakinek az összespórolt pénzecskénket?
- De bizony odaadtam én! – siránkozott anyóka. – Te mondtad, hogy jól jön a pénz, ha majd bekopogtat a Tél…
- Koldusbotra jutottunk! – kesergett apóka. Nincs más hátra, szedjük a sátorfánkat, megyünk a nagyvilágba szerencsét próbálni.
Így is tettek. Nekiindultak a nagyvilágnak, otthagyták a házikót, csak az ajtót akasztották ki, azt vitték magukkal, hogy ne kelljen a puszta földön hálniuk, ha eljön az éjszaka.
Sűrű erdőben érte őket az éjszaka. Apóka kiválasztott egy dús lombú fát, annak az ágai közé felvitte az ajtót, s anyókával együtt szépen lefeküdtek rá. Hamarosan el is aludtak, s a hold már magasan járt az égen, mikor arra ébredtek, hogy a fa alatt zsiványok veszekednek a rablott kincseken. Mindegyik magának akarta a tenger sok kincset, a kapitányuk mérgében elkiáltotta magát?
- Hogy az ég szakadna rátok!
Apóka kapott az alkalmon: gondolt egyet, s a tolvajok közé hajított az ajtót. No, a rablóknak se kellett több! Ahányan voltak, annyifelé szaladtak, a tenger sok kincs meg ott maradt a fa alatt. Apóka és anyóka egykettőre lemászott a fáról, anyóka a kötényébe, apóka az iszákjába rakott annyi aranyat, drágakövet, amennyi csak belefért. Szépen hazaballagtak a házikóba, az ajtót beakasztották a helyére, s azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Angyalkák

2010-12-04T11:33:00.003+01:00

Készítettünk egy angyalcsaládot. Mivel mi kínai családmodellben élünk, ezért 3 angyalka készült. Apa, gyerek, anya.

Mielőtt bárki megijedne, igazából nem vagyunk mikrofonfejű kínaiak agyonszilikonozott szájjal, csak megszívta magát a fagolyó, és szétszaladt rajta a filctoll tintája.

Hozzávalók:

termés a testhez (nem tudom, mi a neve, de színes belsővel is lehet kapni)
fagolyó a fejhez
szárított almakarika a gallérjához
angyalhaj vagy aranyszínű fonal a hajához
fonal az akasztójához
ragasztó
filctoll - lehetőleg alkoholos

Elkészítés menete:

Ezeknek a terméseknek van egy kicsi száruk és a száruk alján egy kis perem. A szárukat és ezt a kis peremet bekentem ragasztóval.
A perem alá tekertem az arany színű fonala, és megkötöttem. Ez lesz az akasztója.
A fonálon áthúztam az almakarikát.
Ismét megragasztóztam az almakarika fölött is.
A fagolyó belseje érdes volt, ezért nem tudtam átfűzni rajta a fonala. Egy szívószálat elvágtam, és azt toltam át a fagolyón, így már akadálytalanul átment rajta a fonal is.
A tetején egyszer megkötöttem, rátettem a "hajat", még egyszer megkötöttem (így csomó lett), végül összekötöttem a fonal két végét.

Jó barkácsolást kívánok!
Gabriella

4. mese

2010-12-04T11:23:00.002+01:00

Ami valójában egy vers, és már várjuk a Télapót! :)

Tóth Anna: Télapó

Erdő szélén áll egy kunyhó,
ezüstösen csillogó,
öreg bácsi lakik benne,
úgy hívják, hogy Télapó

Sürög-forog reggel óta,
várják már a gyerekek,
zsákjában van ajándéka,
szívében a szeretet.

Alkonyatkor csilingelve
útnak indul szánkóján,
ablakokban kiscipőcskék
tündökölnek, bárhol jár.

Hogyha alszol, s ajándékot
visz neked a Télapó,
betakar, ha ágyacskádról
lecsúszott a takaró.

Gabriella

3. mese

2010-12-04T11:14:00.002+01:00

Téli lakoma

Tél lett. Vastag hótakaró borította a földet. Az erdei állatok éheztek és fáztak.
Mit tett a kis sün? Tüzet rakott. Sütni való tököt vett elő. A tököt felvágta, magvait kikaparta, húsát kis darabokra vágta. A tökdarabokat megsütötte. A tökmagot megpörkölte.
Mit tett ezután a kis sün? Hócipőt húzott, bundát öltött, és a fejét bekötötte kockás sáljával. Az illatozó sülttök-darabokat tálcára rakta, és kiült odúja elé.
- Itt a finom, forró mézízű eledel! - rikkantotta.
A vidám kínálgatásra odasereglettek az állatok? A róka, a farkas, a vadkan és a két fia, a borz, az őz s a nyúl.
A hangos sürgés-forgásra felébredt barlangjában Medve Pál.
- Brumma, brumma! Mi lehet ez? - indult a lakomázók felé.
Hű, de megörült a jó ételnek! Hat darabot falt fel belőle. Mikor vége lett a lakomának, örömében meghívta magához a kis sünt téli vendégnek.
A kis sün beköltzött medve Pálhoz.Pipázgattak, dominóztak, s hozzá pörkölt tökmagot rágtak.

Gabriella

2. mese

2010-12-04T11:06:00.003+01:00

Bandi pónija

Bandinak volt egy pónija. Pirítósnak hívták. Bandi nagyon szerette a pónit, mindennap megfésülte a sörényét, gondosan ápolta a szőrét.

Bandi testvére, Pista sokat csúfolta Pirítóst.

- Túl kicsi. Semmire se lehet használni. Nem tudja átugrani a kerítést sem. Olyan kövér, sose nyersz vele versenyt.

Bandi nem törődött a csúfolódással. Pirítós kitartóan ügetett az ösvényeken, és nagyszerű barát volt. Ki akart versenyt nyerni vele?

István mégsem hagyta abba a csúfolódást. Néha még anya és apa is kinevette Pirítóst, hogy milyen jó húsban van.

- Inkább Hordónak kéne hívnod - mondta apa -, nem Pirítósnak.

Azon a karácsonyon a havazás nem akart elállni. Apa az ablakból nézte, hogy hull egyre jobban a hó.

- Ha nem áll el - mondta -, nem tudok elmenni kocsival a nagymamáért, még az ajándékokat sem tudjuk elvinni neki.

Bandi szülei minden karácsonykor ajándékokat vittek a nagymamának. Karácsonyeste a nagymama örömmel bontotta ki a csomagokat. Kisgyermekkorára emlékezett, Németországra, ahol ez volt a szokás. Karácsony első napján aztán ő jött át Bandiékhoz ebédre.

Most úgy látszott, ezt a karácsonyt ajándékok és családi ebéd nélkül, egyedül kell a nagymamának eltöltenie.

- Nagyon csalódott lesz szegény - mondta anya.

Bandinak mentő ötlete támadt. - Talán hasznát vehetnénk Pirítósnak - mondta.

István nevetni kezdett. - Ez a négylábú karácsonyi kalács? Miben tudnak segíteni?

- Karácsonyeste elviszem vele az ajándékokat - mondta Bandi. - Pirítósnak nem számít a hó. Másnap meg apa megy el Pirítóssal. Fölülteti rá nagymamát, elhozza hozzánk.

István már nem nevetett, anya és apa is gondolkodóba esett.

- Nincs olyan messze, hogy ne érnél vissza sötétedés előtt - szólt anya.

- Figyelj jól az útra! - mondta apa. - Még látható a csapás.

Bandi felült Pirítós hátára, és elindult az ajándékokkal a nagymamához.

Karácsony reggel pedig a nagymama fölvette legszebb ruháját. Fölült Pirítósra, akit apa kötőféken vezetett hazáig. Hullhatott a hó szakadásig, mégiscsak a családdal együtt fogyaszthatta el a nagymama a karácsonyi ebédet.

1. mese

2010-12-02T14:34:00.003+01:00

Linda Jennings: Fagy Jankó

Az Időjárás Palotájának lakói közül Fagy Jankó volt a legboldogtalanabb.
- Engem senki sem szeret – panaszolta. – elhervasztom a virágokat, és az emberek, ha rájuk lehelek, dideregve mondják: „Jaj, de utálom a hideget!”
- Engem is utálnak néha az emberek – mondta az Eső…
- A parasztok szeretnek téged. Meg a kacsák is! Szeretik az emberek a havat is, hóembert építenek belőle. A gyerekek még a szélnek is örülnek, mert magasba röpíti a sárkányaikat. Csak engem nem szeret senki! – kesergett Fagy Jankó.
Karácsonyeste Fagy Jankó kiosont az Időjárás Palotájából. Lába nyomán keménnyé vált a föld, hogy szinte szikrázott. Jankó fölnyúlt a fák koronái közé, megborzongatta az ágakat, és belesett az örökzölddel, karácsonyfával ékes,, barátságos otthonokba.
- Karácsony van, én is kedveskedhetnék valamivel az embereknek – gondolta. –Mondjuk, földíszítem az ablakaikat. Akkor biztosan megszeretnek.
Egész éjszaka dolgozott. Jeges ujjaival különösnél különösebb mintákat rajzolt az üvegekre. Volt ideje, nyugodtan maradhatott, mivel karácsony másnapján is nagy volt a hideg. Kihallgathatta, mint mondanak róla az emberek.
Julika beteg volt, ágyban feküdt. Szomorúan gondolt arra, hogy emiatt lemaradt a karácsonyi finomságokról. Álomba sírta magát. Reggel, amikor fölébredt, ránézett az ablakra, és a lélegzete is elakadt a gyönyörűségtől.
- Milyen szép virágok! – kiáltotta. – Virágok és ezüstlevelek! – Mindjárt jobban érezte magát.
És így volt ez mindenütt. Futott Fagy Jankó házról-házra, hogy hallja, amint odabent a rajzait dicsérik. Mindjárt elfelejtette minden bánatát. Igen, csodálatos érzés volt, hogy az emberek őt is megszerették – és éppen most, karácsonykor.

Gabriella

Épkézláb fotó

2010-12-02T14:23:00.004+01:00

Adventi naptár

2010-11-30T21:30:00.005+01:00

Na, mutatom az idei naptárunkat. Hát, nem ezért tűntem el, mert ezt igazán nem tartott (volna) sokáig elkészíteni.
Ha valakinek nem egyértelmű, eszkimók vannak a képen. Azt gondoltam, jobban sikerül majd, de ez valahogy nem lett az igazi.

Próbáltam javítani a helyzeten, ezért felülről is lefotóztam, hogy jól láthatóak legyenek a jéghegyek is, amiken éppen ácsorognak szegénykéim. Hát, ezzel a képpel sem nevezek az év fotósa versenyre. Holnap majd megpróbálok egy épkézláb fotót készíteni, kb. olyan magasságból, ahogy Cinciegér látja.

Azok a nagyméretű gyufásdobozok vannak az eszkimók mögött amiket még a két évvel ezelőtti naptárhoz készítettem, gondolva, hogy évről-évre előveszem majd őket. Ezek egy-egy csokit rejtenek, és minden napra készítettem valami kis barkácsolni valót, és Csiribiri - na, meg egy kis hozzákeresgélés - jóvoltából minden este lesz valami karácsonyváró mese, vagy vers is.

Jó várakozást kívánok!
Gabriella

Kicsit eltűntem,

2010-11-21T11:35:00.003+01:00

de jövök még.

Addig is ajánlok egy kis olvasnivalót, és még ajándékot is! Itt:

http://figyelemzavar.blogspot.com/2010/11/harom-ajandek-neked.html

Jó olvasást kívánok!
Gabriella

Mágneses játék

2010-10-25T19:48:00.013+02:00

Nagyon szeretek mágnesekkel játszani. Amikor Cinciegér kicsi volt, az egyik varázslat az volt, hogy egy cipős doboz tetejére rátettem egy mágnest, egy másikkal a másik oldalon rögzítettem, és mozgattam, miközben ő el akarta kapni. Ez olyan nyugtató játék volt, ha nagyon felpörgött.
Most egy kicsit komolyabb játékot mutattam, és hangos sikert is arattam vele.

Hozzávalók:

lyukas, színes mágnesek
hurkapálcika
só-liszt gyurma modellezéshez
egy kis szigetelő szalag

Az összekevert só-liszt gyurmát megformáztam, a közepébe állítottam egy hurkapálcikát, amelyet az alján kicsit kiszélesítettem a szigetelő szalag segítségével. Valamint formáztam hozzá egy kártyatartót is.
Ezután már csak várni kellett, hogy kiszáradjon.

A játék lényege, hogy a kártyán szereplő alakzatot, és szín szerinti mintát kell megformázni a pálcikán.

Mutatom a mintakártyákat. Az igaziakat rajzolni és színezni fogom mert az nyomtatóbarát. Itt csak a "formákat" mutatom meg.

Íme a kártyatartó is, amely majdnem lekéste a fotózást. Új sorozatot nem készítettem vele, mert a fő modellemen ekkor már a fáradtság jelei mutatkoztak.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Birsalmasajt bon-bon

2010-10-21T14:52:00.005+02:00

Akinek van birsalmasajt kedvelő ismerőse, annak ajánlom az alábbi "karácsonyi ajándékot". Ja, és aki ezt most olvassa, annak máris van egy birsalmasajt őrült ismerőse. A karácsonyi ajándékot pedig magamnak készítettem, de bárki meglephet hasonlóval! :)

Valami ilyesmit akartam írni tegnap este, de odáig sem jutottam, hogy a gépet bekapcsoljam, nem még hogy blogoljak is.

Ma reggel pedig az oldalsávomban Zsuzska blogján egy Birsalmasajt című bejegyzés fogadott. Jót nevettem rajta, mert már nem első eset, hogy azonos dologra gondolunk, de Zsuzska beelőz egy orrhosszal! :)

Viszont nagyon örültem a bejegyzésének, én ugyanis receptet nem tudok a birsalmasajthoz, mert én már készen kapom, csak egy kicsit ünnepivé varázsoltam idén. Szóval, a recept adott helyen, én pedig csak mutatom, mit tettem az enyémekkel!

Nálunk anyukám készíti a birsalmasajtot a saját bio birsalmáiból. Amikor elkészül kistányérra önti a masszát kb. 3-4 mm vastagon - vagy ahogy sikerül. Én már ezeket a "tányérkákat" szoktam megkapni, és kb. "szikkadt gumicukor" állaguk van.
Általában azonnal elfogyasztom, de idén valamilyen rejtélyes oknál fogva már most karácsonyi lázban égek. Elővettem hát a kis karácsonyi sütiszaggatóimat és kiszaggattam a bon-bon-káimat.

Ugye, milyen szépek lettek? Aki szeretné tovább fokozni, az márthatja csokiba is, de én a világé el nem rontanám ezt a finom ízt.
Tegnap sütőpapírból mintavágó ollóval kapszlikat vágtam hozzá, és becsomagoltam őket egyenként. Majd egy fémdobozba tettem.

Itt egy kicsit kevésbé szép, de veszek hozzá kisebb dobozt, abban szépen elhelyezem őket, és becsempészem a fa alá, ha itt lesz az ideje!

Jó nassolást kívánok!
Gabriella

Mogyoró törő

2010-10-19T19:05:00.002+02:00

Az inspirációt az alábbi vers adta:

Móricz Zsigmond: Jó a ropogó...

Jó a ropogó
piri mogyoró.
Mackó uram szereti,
Bokrában felkeresi.
Egy tenyere
tele vele,
a másikkal
úgy csap bele.
Meghámozza, lám, lám!
És bekapja, hám, hám!
Ha teleszed egy mancsot,
Vígan eszi és csámcsog.
Jó a ropogó
piri mogyoró.

Elővettem hát a tavalyról megmaradt mogyorókat, és megtörtem. Aztán Cinciegér is hozta a szerszámos táskájából a célszerszámot, és besegített a "törésben". :)

Szóltunk Neki, hogy a szemét csukja be, amikor ráüt a mogyoróhéjra, de hát pont az volt a lényeg, hogy meddig repül a héj. Mindeközben az Uram csak ült a fotelban magába roskadva, mert éppen délelőtt porszívózott és mosott fel a lakásban, ami a mogyorótörés végére így nézett ki!

Ekkor jött a következő játék, a nagyobb darabok összegyűjtése. Ez a feladat a székek és az asztal alól csak csúszva-mászva kivitelezhető.
Ezzel a mókával nemcsak eltelt az idő, hanem hasznosan is telt. Volt koncentráció, szem-kéz koordináció, és a végén még egy kis torna is.
Aki félti a gyerek szemét - és ki nem -, az adjon rá egy nap- vagy úszó szemüveget. Ez sajnos csak a játék végén jutott eszembe, pedig igazán mókás képek készülhettek volna! :)

Jó mogyorózást kívánok!
Gabriella

Érzékelés játékok - tapintás

2010-10-16T14:43:00.009+02:00

Van ugye az a hagyományos tapintós játék, amikor különféle anyagokból készült babzsákokat kell simogatni és párosítani. A simogatás nálunk is jó móka, de arra pl. ott vagyok én! :)

Ezért a tapintós játékunk, inkább "beledugós" lett. Jól beletúrunk különböző dobozokba, és megmondjuk mi van benne!

Na, és mi is van benne? Bontott fonal rövidre vágva, pom-pon, színes homok és ételfestékkel festett rizst. És ami a legjobb, mindegyikkel kiválóan lehet én a kém játékot játszani!

Ezek a "puha" dobozok, de a lehetőségek száma végtelen. Pl. vatta, száraz tészta, jég, pin-pong labda (annak különösen furcsa felülete van - legalábbis számomra)

Jó tapogatást kívánok!
Gabriella

Bontottunk!

2010-10-14T08:38:00.005+02:00

Elnézést kérek mindenkitől, aki kötni szeret, de én inkább bontani szeretek. Már gyermekkoromban is elbűvölt, ahogy szaladgált a fonal jobbról balra és balról jobbra. :)
Gondoltam, megmutatom ezt a csodát Cinciegérnek is. Hát, őt kevésbé bűvölte el, viszont megtudtam, hogy tud fonalat gombolyítani. Ennek kicsit jobban örülök! :)

Kaptam egy csíkos pulcsit, amit legalább 5-6 féle színű fonallal kötöttek. Sajnos a pulcsi már nagyon elhasználódott, de gondoltam ezen pont jó lesz megmutatni a csodát. A bontás is érdekes volt, de azért egy egész felnőtt pulóvert húzogatni mégiscsak kimerítő munka. Végül is az ujja felét lefejtette, és mondta, hogy elfáradt a karja. Akkorra viszont már elég nagy gombolyag lett, és cseréltünk. Nagyon akarta, hogy szép legyen a gombolyagja, és nagyon igyekezett. Mikor végül elfogyott a fonal, akkor jöhetett a játék a gombolyaggal. Ez nagyjából úgy zajlott, mint ahogy a cicák játszanak vele. :) Összességében egy fél délutánt "játszottunk" a pulcsival!

De a lényeg még csak most jön. A lefejtett fonalak egy részét nem gombócoztam össze, hanem hagytam kunkorin, csak kisebb darabokra vágtam, és betettem egy cipős dobozba. Hogy miért?
Hááááát, csak úgy...., de ez is ki fog derülni hamarosan!

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

A gát

2010-10-04T20:41:00.002+02:00

Ma este azon ritka alkalmak egyike volt, amikor együtt néztük Cinciegérrel a fél hetes híreket. És akkor jött az a hír, hogy átszakadt valami maró vörös iszapos gát, és elöntött 3 települést. És persze mindezt helikopterről, hogy mindenki jól láthassa.

Én szörnyülködtem - és nem is értem, hogy egy ekkora tározó, amiben ilyesmi van, hogy lehet ilyen közel lakott területekhez -, Cinciegér pedig csodálkozott, hogy mi az a sok vörös izé, és miért mar, és hogy szakadt át a gát, és...

Végül már csak a "hogy szakadt át a gát?" kérdés foglalkoztatta. Mivel ezt elmagyarázni hiába próbálnám egy 4 évesnek, gondoltam megmutatom neki. Kihoztam egy gyurmát, és készítettem belőle egy "edényt". Azon modelleztem, hogy mi történt. Aztán gondoltam, teszek bele vizet, hogy egyértelműbb legyen. (Na ilyet, senki ne csináljon, mert a playdough típusú gyurma a vizet nagyon nem szereti!) Miután a víz sem jött be, elővettem a színes rizseket, és azzal mutattam meg végül.

Ezután már csak annyi feladatom volt, hogy minden gátszakadás után újjáépítsem a gátat. (Bárcsak a valóságban is ilyen egyszerűen menne a dolog!) Cinciegér újra töltötte, és újra szakította.

Sajnos, csak a legutolsónál jutott eszembe, hogy felvegyem, és a felvétel kissé hiányos lett, de leírom a hiányzó részeket. Lehetőség szerint mindenki csak lehalkított hangszóróval hallgassa először, mert én is majdnem eldobtam a kamerát, mikor először visszanéztük*.

Szóval, a hiányzó rész:
- Már nagyon feszíti, már nagyon feszíti, és kiszak........

Azt hiszem, megértette, milyen az amikor átszakad a gát. (Azt pedig remélem, még nem fogja fel teljesen, hogy ez mekkora tragédia)

Gabriella

* Nem, nem, nincs elrejtve a gyerekben egyetlen sziréna sem, egyszerűen, csak így sikerült a felvétel :)

Érzékelés játékok - szaglás

2010-09-30T21:03:00.003+02:00

Folytatom a recycling kinder tojás doboz sorozatot. Ma a szaglás van soron.

Ehhez csak 5 szétválasztható kinder tojás dobozra van szükség. Minden dobozba cseppentettem egy két cseppet az alábbi illó olajokból:

1. vanília
2. teafa
3. citromfű
4. eukaliptusz
5. levendula

Az illatok kiválasztásánál csak arra figyeltem, hogy eltérőek legyenek, és még véletlenül se legyen benne mentol, mert azt 6 éves kor alatt nagyon nem ajánlják az orvosok!!!A teafát leszámítva semmi különleges nincs benne, hiszen nem az a cél.
Szándékosan nem fűszerekkel készítettem, mert azokat főzéskor mindig megszagoltatom Cinciegérrel. Ami olyan, azt meg is kóstolhatja.

A játék menete is nagyon egyszerű. Csak ketté vettem a dobozokat, és meg kellett keresni az azonos illatúakat.
Érdemes előző este (vagy 1-2 nappal korábban) elkészíteni, és zárva tartani a dobozokat, hogy jól átvehessék az illatot.

Kellemes szagolgatást kívánok!
Gabriella

Érzékelés játékok - hallás

2010-09-29T21:23:00.004+02:00

Ez egy ötperces játék. Elkészíteni is annyi, és játszani vele "egy kört" is annyi.

Miután mindent gyűjtök, nem lehet ez alól kivétel a kinder tojás belső doboza sem. Már elég szép kis kollekciót sikerült felhalmoznom - természetesen előre megfontolt szándékkal.

Az egyik ilyen "szándék" egy hallás-érzékelés (nem tudom ilyen szó van-e, de mindenki értse jól) játék volt. Kiválasztottam 10 db műanyag tojást, és párosával ugyan azt töltöttem bele.

1. szotyit
2. főzhető gyurmából készült gyöngyöket (régi lánc volt)
3. egy chips-es zacsiban talált radírt kettévágva
4. 1-1 öt forintos érmét
5. az ötödik párt pedig üresen hagytam

Próbáltam úgy válogatni, hogy magasabb és mélyebb hangon is szóljanak, de mivel a műanyag hangja "adott" sokat nem lehetett játszani vele. Ennek ellenére Cinciegér hiba nélkül megkülönböztette őket.

Az azonos töltetű tojások aljára különböző színű alkoholos filccel rajzoltam 1-1 pöttyöt, az üres tojásokat pedig üresen hagytam (kreatív vagyok, ugye?). A pöttyök segítségével ellenőrizhető, hogy helyes-e a megoldás. Ha a gyerek rájön, hogy mik azok a pöttyök a tojások alján, akkor érdemes a játékot bekötött szemmel játszani. :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Szaloncukor

2010-09-28T20:42:00.002+02:00

Nem tudom, ki hőkölt hátra, és ki röhögött - vagyis ezt tudom, a férjem volt -, amikor itt a karácsonyról és az adventi naptárról olvasott, de jelentem, igazam volt. Idejében gondolni kell az ilyesmire.

Holnaptól
KARÁCSONYI ÉDESSÉG és SZALONCUKOR VÁSÁR
az egyik üzletláncnál.

Mikor ezt megláttam az újságjukban, nekem is röhögnöm kellett.

Jó vásárlást kívánok!
Gabriella

Lepkevadász

2010-09-27T19:43:00.004+02:00

Az úgy volt, hogy Józsikeresztapu megérkezett az nyaralásból, és már át is adta a hozott ajándékokat, amikor eszébe jutott, hogy Ő talált ám még valamit a tenger fenekén Cinciegérnek.
Ez a valami egy törött nyelű kicsi szák volt. Mikor Cinciegér megkapta nem is kellett neki semmilyen kisautó, csak a szákkal a kezében rohangált, és vadászta a lepkéket.

Aztán eszembe jutottak a fagyi gombócok. Innen már nem olyan nehéz kitalálni a történek végét.

A fagyi gombócok hirtelen átalakultak lepkékké, és már kezdődhetett is a közel egy hónapig tartó őrület. Igazából a lepkeháló azóta is előkerül minden nap, de már ritkábban kell lepkéket dobálni bele!

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Papírgyűjtés

2010-09-22T11:37:00.006+02:00

Nem, nem olyan! Ez speciális!

A kartondoboz gyűjtési mániámról már írtam.* Ezt fejlesztettem tovább kb. rajzlap vastagságú, de nagyméretű papírokra. Az Aldi-ban, és a Lidl-ben (én kiírom) lehet gyűjtögetni nyugodtan, mert ott nem szólnak az emberre. Legtöbbször a wc papír és a papírtörlők vannak elválasztva ilyen csomagolópapír színű ívekkel. Ezeket szépen kihúzza az ember, és már kapott is egy kb. A1-es, A0-s méretű rajzlapot.

Azon túl, hogy nagy méretűek, elég vastagok is ahhoz, hogy a vízfesték se lyukassza ki őket. Ráadásul a méreténél fogva igen inspirálóak a szabad alkotásra. Miután lassan jönnek a hosszú téli esték, érdemes felkészülni rájuk. Sőt, lassan közeledik a karácsony is - nem akarok ezzel senkit stresszelni, de tény, hogy a nyakunkon van, én már az adventi naptáron gondolkodom :) -, és ezekből a papírokból egy krumpli-nyomda segítségével nagyon szép, és főleg egyedi csomagolópapírokat lehet készíteni.

Több ötlet is motoszkál a fejemben, pl. város kisautókhoz, vagy kincses térkép...

Jó gyűjtögetést kívánok!
Gabriella

* Kicsit sokáig tartott előrukkolnom az egyéb szerzeményemmel! :)

Zoknizás

2010-09-13T12:09:00.005+02:00

Létezik ilyen társas játék, sőt, annak idején még én is nyomtattam belőle. Csíkos zoknikat kell összepárosítani. Igen festékpazarló vállalkozás volt, és azóta sem játszottunk vele egyszer sem.

Hogy miért is nem? Mert időközben rájöttem, hogy ez egy felesleges játék-készítés volt, hiszen legalább 50 pár - és ki tudja mennyi pár nélküli - zokni van a családban, amiket ráadásul hétről-hétre ki is kell mosni, szárítani, párosítani, helyükre pakolni....

Összekötöttem hát a kellemest a hasznossal, és kb. fél éve bevezettem egy újabb gyerek munka pontot, a "zoknizást"

A zoknizás lényege, hogy a zokniknak el kell jutniuk a mosógéptől a fiókokig. Természetesen minden zokninak a megfelelő fiókba. Ez egy többlépcsős folyamat.

A zoknikat mosás után ki kell teregetni, és rögzíteni kell csipesszel. (monotonitás tűrés, finom motoros mozgás fejlesztés)
A megszáradt zoknikat le kell szedni a szárítóról, a csipeszeket vissza kell tenni a helyükre.
A leszedett zoknikat össze kell párosítani, és kisimítva az ágyra kell fektetni. A gombócozás egyelőre még az én feladatom, de hamarosan azt is lepasszolom majd.
Az összegombócozott zoknikat el kell vinni a megfelelő fiókokba.

Többször megkaptam már, hogy "Anya, ez olyan unalmas!", de ilyenkor mindig elmondom, hogy nekem is az, és bizony lesz még az életben számtalan dolog, amit meg kell csinálni akkor is, ha nem akarjuk. Aztán pedig hozzáteszem, hogy ha segít, akkor gyorsabban végzünk, és akkor több időnk marad a játékra. Ez általában be szokott jönni. :)

Jó házimunkát kívánok!
Gabriella

Szemezgettünk!

2010-09-01T07:46:00.006+02:00

Hogy, hogy nem egyszer csak lett nekünk egy szép nagy napraforgó fejünk. Mármint nem nekünk személyesen, és nem is véletlenül. Teljesen tudatosan tettünk rá szert. Már legalább három hete nézegettem a napraforgó táblát, hogy mikor érik már, aztán hogy le ne arassák előttem. :)

De, hogy miért is izgultam ennyire? Hát, arra, hogy szemöldök csipesszel kiszedegethesse belőle a szemeket.

Hozzávalók:

egy darab napraforgó fej
egy darab szemöldök csipesz
egy darab kis tálka a magok összegyűjtésére, ami lemaradt a képről

Annyira belemelegedtünk a játékba, hogy előkerültek a számos kártyák is, amiket most a nagy suliláz idején vásároltam kb. 250 forintért.
A feladat az volt, hogy minden kártyára annyi szemet tegyen, amilyen szám van rajta. Közben számoltunk, hogy mennyi van már a kártyákon, és mennyi kell még, hogy annyi legyen, amennyinek lennie kell. Nagyon jól szórakoztunk.

Ez lett a végeredmény.

Jó "szotyizást" kívánok!
Gabriella

Holnap ovi!

2010-08-31T11:36:00.005+02:00

Ezért tegnap este gyorsan összedobtam egy kis játékot Cinciegérnek. Mégpedig azt, hogy Neki kell összepakolnia az oviba kellő cuccokat. Ehhez készítettem egy táblázatot amin csak pipálgatni kell.

Sajnos az nem látszik a képen, hogy ez egy táblázat. Na, meg ahogy látom némi magyarázatot is igényelnek a rajzaim! :)

Első oszlop, hogy mibe, mihez kellenek a dolgok: tornazsák, benti zsák, alváshoz, öltözőbe, mosdóba

A második oszlopot pedig mindenki kitöltheti a szükséges eszközökkel

Jó készülődést kívánok!
Gabriella

ui.: Kérlek szorítsatok, ez az első munkanapom az új munkahelyemen!

A technika ördöge

2010-08-23T18:35:00.002+02:00

Kb. két hete bekopogtatott hozzánk, és azóta sem tágít. Cinciegér két hétig nyaralt, én pedig egy csomó új dolgot készítettem Neki, de nem tudom megmutatni, mert a gépem és az internet doboza nem beszélnek egymással. Persze a doboz más géppel, a gépem pedig más dobozzal beszélget...

Na, nem részletezem, mennyi és milyen jó hangulatú telefon beszélgetéseim voltak már a szolgáltató help desk-es kollégáival, éppen csak bográcsozni nem hívtuk meg egymást a hosszú hétvégére, egyébként maximálisan segítőkészek voltak, és én mindent meg is csináltam, amit mondtak, javasoltak, de a végeredmény sajnos ugyan az maradt.

Kis türelmet kérek még és megmutatom az újdonságokat, sőt válaszolok is a commentekre, és küldöm is mindenkinek, amit kért!

Szurkoljatok, hogy a két "doboz" összehavarkodjon!

Köszönöm,
Gabriella

Babzsákos játék

2010-08-05T13:20:00.004+02:00

Itt emltettem egy másik játékot, ami szintén igen kevés mozgást igényel egy felnőttől. Hát, ez lenne az.

Van négy darab különböző színű babzsákunk, amit még a Gond-viselő ház-ban vásároltunk és arról is írtam, hogy milyen kedvesek voltak ottjártunkkor. A játék igen egyszerű, a babzsákkal azonos színű szivacsra kell dobni a zsákokat. Ez volt az alap koncepció, de természetesen Cinciegér újított rajta egy kicsit. Először betűkre dobálta - amiket már ismer -, aztán számokra, és volt amit össze is adott, vagy csak mindig a legnagyobbra dobta őket. Természetesen mindig egyre kisebb volt a legnagyobb, és el is találta mindig, hogy mi a következő legnagyobb.

Az se csüggedjen, akinek nincs ilyen szivacs szőnyege. Egyszerűen csak tegyen le a földre négy színes papírt, rögzítse valamivel, hogy ne csússzanak el, és már kezdődhet is a játék!

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Fagylaltot tessék!

2010-08-04T14:27:00.004+02:00

Van itt kérem mindenféle, mi szem-szájnak ingere. Pisztácia, csokoládé, meggy, puncs, mentás citrom, csokis puncs, joghurtos eper, mentás puncs, csokis meggy, vanília, sztracsatella.

Aki sztracsatellát, vagy csokis meggyet szeretne, az jobb lesz, ha siet!

Jó fagylaltozást kívánok!
Gabriella

Hogyan készítsünk pom-pon-t?

2010-08-03T16:52:00.007+02:00

Ez egy nagyon egyszerű módszer. Egy kis darab karton kell csupán hozzá, na és persze fonal.

A 8x1,5 cm-es karton közepére fektettem egy kis darab fonalat úgy, hogy mindkét oldalon kb. 2-2 cm-t túllógjon.

A fonalat szorosan feltekertem a karton hosszában oda-vissza összesen négyszer.

Ezután kihúztam a karton vigyázva, hogy a kezdő fonal ki ne csússzon a kartonnal együtt. Egyébként a fonal nem csúszik ki olyan könnyen! :)

Összekötöttem a kezdő fonalat jó szorosan egy dupla csomóval.

Végül szétvágtam a fonalat középen, és már kész is lett a sok csodaszép pom-pon!

És, hogy mi szüksége van egy fiúnak pom-pon-ra? Azon túl, hogy lehet színválogatós játékot játszani vele, hogy lehet számolgatni, sorba rakni, dobálni - mert semmit nem tör össze, lehet vele csatázni, és csak úgy turkálni köztük, mert nagyon finom puha?

Na, majd holnap azt is elárulom! :)

Sok-sok pom-pon-t kívánok!
Gabriella

Buborékfújó a csodafegyver

2010-07-28T17:39:00.005+02:00

Na, nem kell itt mindenféle hiper-szuper szerkezetekre gondolni. Csak arra a sima, 50 forintosra, amit az ember, na meg aztán annak a gyereke is vígan fújhat. Az igaz, hogy érdemes alaposan betárazni belőle, de az eredmény megér még 10 flakonnyit is! :)

Eddig azért nem mentünk az udvarra, mert nem lehetett megmaradni kint a hőségben. Na, most azért nem tudunk kimenni, mert rosszul vagyok a lehűlés miatt. Ekkor jönnek a legkirályabb ötletek. Mindegy mi az, csak nekem ne kelljen megmozdulni, max. pislogni.
Elővettem hát tegnap a nagyágyút, a buborékfújót. Kiültem vele a terasz lépcsőjére, és elszabadult a pokol. Testvér híján Cinciegér a kutyával versenyzett a lehető legtöbb bubó kilyukasztásáért. Mondjuk a kutya nem tudta, hogy verseny van, neki nem szóltunk, de olyan elánnal vetette bele magát a játékba, hogy Cinciben feltámadt a versenyszellem.

Egy kis flakonból kb. 2 órán keresztül tudtam fújni a bubókat, ami azt jelenti, hogy ebéd előtt is két órát rohangált a gyerek az udvaron, és ebéd után is, mert Apát meg kellett várni az alvással. Ezzel a csodafegyerrel több legyet is ütöttünk egy csapásra. Volt levegőzés, rohangálás, ugrálás, szem-kéz koordináció, koncentráció - legfőképp nekem, hogy le ne forduljak a lépcső széléről -, és rengeteg sok nevetés.
Ha pedig valaki mindezt egy játszótéren követi el, azonnal a világ legjobb fej szülőjévé avanzsálhat elő!

Mindenkinek szép nagy tüdőt kívánok!
Gabriella

Pörgettyűs színkeverő

2010-07-26T16:40:00.003+02:00

Ezt a játékot néhány hete készítettem. Az eredeti terv szerint térképtűt szúrtam a közepébe, és megforgattam. Azaz csak forgattam volna, de nem forgott. Elkeseredtem, félre tettem, hogy majd lesz vele valami. És lett!

Cinciegér dobolni akart, így kínomban odaadtam neki a fogyókúrás (is) italpor dobozait. Igen ám, de aztán szerette volna megkóstolni az italokat. Mivel ez nálunk igen ritka dolog, kapát-kaszát eldobva rohantam a shaker-ért, hogy elkészítsem a port. Ez a darab pont nem passzolt bele a keverőbe, viszont az asztalon maradt. Ültünk az asztalnál, és egyszer csak elkezdtem pörgetni, pörgetni, pörgetni, aztán eszembe jutottak a félretett korongok. És milyen szuper játék lett belőle!

Mi csak pörgettünk, "csodálkoztunk", korongot cseréltünk, majd újra pörgettünk, és kezdődött a folyamat előlről. De társas játékot is lehet belőle készíteni. Valahogy így gondolnám:

Hozzávalók:

két színűre festett korongok - a színkeverés szabályait betartva
valami pörgetésre alkalmas eszköz
egyéb színes korongok a kapott színeknek megfelelő színben

Játék menete:

Az egyik játékos húz egy nagy korongot, majd mindenki felírja - kimondja -, hogy a korongon szereplő színekből milyen harmadik szín lesz.
Pörgetés után aki eltalálta, az kap egy olyan színű kis korongot.
Újabb húzás, vagy ha elég sok kétszínű korong van, akkor láncjátékot is lehet, a kapott színt kell párosítani egy másik színnel és újra kitalálni, milyen lesz.
Az győz, aki a legtöbb színt eltalálja.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Én a kém!

2010-07-20T14:17:00.004+02:00

Még a méricskélős játék után játszottuk ezt is. Cinciegér találta ki, hogy játszunk ilyet. A Jim-Jam-en megy egy mese ezzel a címmel, gondolom onnan jött a játék neve.
A lényege, hogy elrejtettem mindenfélét a homokban, és meg kellett keresnie.

Én hirtelen ezeket rejtettem el, de nagyobb rákészülés esetén lehet hozzá táblát is rajzolni, és a megtalált tárgyakat azon ellenőrizheti.

Legközelebb mágnesezhető dolgokat rejtek el, és egy nyeles mágnessel kell majd megkeresni a homokban. Ilyen mágnest még be kell szereznem! :)

Mutatok egy régi Én a kém játékot is. Ez már legalább két éve megvan, de a költözéskor feledésbe merült.

Hozzávalók:

átlátszó flakon - lehet nagyobb szájú is
rizs - ételfestékkel színeztem
játék autó, játék csavar, kis szivacs formák, egy műanyag kis kecske, egy dobó kocka - ez a mi játékunk tartalma, de természetesen mindenki igazítsa a gyerek érdeklődésének megfelelően.

Miután mindent beletettem a flakonba, ráragasztottam a kupakot a biztonság kedvéért. :)

Ehhez is lehet táblát készíteni, és minden észrevett játékot ki lehet pipálni rajta. Akkor legalább azt is lehet tudni, hogy mit kell keresni!

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Méricskélés

2010-07-18T15:35:00.004+02:00

Az úgy kezdődött, hogy Cinciegér megtalálta az ablakpárkányon a dekor homokot, ami szebb időkben egy gömb alakú gyertya ágya volt, de ma már csak egy csokikrémes dobozban várta, hogy sorsa ismét jobbra forduljon. Megtörtént az áttörés.
Cinciegér rögtön megkérdezte, hogy kiboríthatja-e, amire egy határozott "Várj egy kicsit, keresek valamit!" volt a válaszom. De ha már kerestem valami nagyobb homoktartót, akkor már kerestem valami játékot is a homokhoz.

Először persze csak homok turkálás volt - mert az jó -, aztán kezdetét vette a mérés, számolás, jegyzetelés. Ez utóbbi lemaradt a képről. És persze az is, hogy hogy nézett ki a szőnyeg az első kanalazás után. És, hogy a játék végére milyen lett, azt már ne is említsük!

Ezt a játékot takarítás előttre ajánlom, esetleg, akkor ha semmi kedvünk nincs porszívózni. Egy kis homokmérés, és máris jobban esik a porszívózás! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Moon sand házilag

2010-07-16T15:14:00.008+02:00

Na, jó, ennyire azért nem csúcs a ház készítésű, de értékes felnőtt perceket lehet vele nyerni, sőt mi több értékes közös perceket is! :)

Hozzávalók: innen

3 csésze kukorica keményítő
6 csésze homok
1,5-2 csésze víz

A keményítőt és a homokot jól összekevertem, majd hozzáadtam annyi vizet, amennyit felvett.

Mivel Cinciegér előző életében űrlény lehetett, ezért a vízhez zöld ételfestéket kevertem. Sajnos nem lett szép. Több ételfesték kellett volna - vagy csak az :).
Legközelebb, ha színeset szeretnék készíteni, akkor veszek hozzá színes homokot.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Varázskő

2010-07-14T12:12:00.006+02:00

Nálunk nagy kedvenc a kinder tojás. Nem is annyira a csoki - persze az is - hanem az ajándék. A várakozás, hogy mi lehet benne. Aztán előbb-utóbb a csoki is elfogy. :)
Ezek a varázskövek szintén meglepetést rejtenek, de nem is olyan könnyű megszerezni őket!

Hozzávalók:

220 g liszt
200 g nedves kávé zacc
230 g só
170 g homok
2 dl víz

A "száraz" anyagokat összekevertem, majd a vízzel kb. gyurma állagúra kevertem. A mennyiségek csak hozzávetőlegesek, nem kell pontosan betartani, hiszen - jó esetben - sosem lesz megkóstolva a massza.

Miután szépen összeállt, az apró ajándékokat egy kis nejlonba tekertem, és gombócokat gyúrtam köré. Ezt azután kitettem a napra száradni. Kb. 4-5 nap alatt megkeményedett.

Amikor elérkezettnek láttam az időt, Cinciegér kezébe nyomtam egy kis kalapácsot, és választhatott egy követ. Miután rájött, mi van benne, azonnal fel akarta törni az összeset.

Amint a képen is látszik, ennek még nem volt megkövesedve a közepe, ezért néhány csapás után szét tudta törni őket kézzel is.
A végén összeszedtük a maradékokat a teraszról, ami egy nagy célba dobó versenybe torkollt.

Kezekre vigyázni!!!
Gabriella

Festés kaviccsal

2010-07-13T15:22:00.007+02:00

A reggeli "enyhe" időt kihasználva festettünk a teraszon kaviccsal.

(Tudom, rettenetes kép, de Cinciegér csak egy kisnadrágban volt, és úgy nem akartam ide kitenni, bocs!)

Hozzávalók:

kavics - lehetőleg apró
vízfesték szinte folyósra hígítva
harisnya
papír

A harisnya nadrág szárát levágtam, és megkértem, hogy keresgéljen bele kavicsokat. Lehetőleg kis méretűt - természetesen nagyok voltak csak :). Ezalatt a temperát vízzel felhígítottam, és egy régi ketté vágott lefűzhetős "bugyira" öntöttem. Téptem egy jó hosszú darabot a papírtekercsből és kezdődhetett a móka.

Aztán a móka egy kicsit elszabadult, és jött a kézzel-lábbal festés. Igazából pont ez volt a célom!

Íme a kész mű!

Az árverés időpontjáról mindenkit levélben értesítek!

Hőségriadó mentes kellemes szórakozást kívánok!
Gabriella

Reggeli rutin

2010-07-06T12:52:00.004+02:00

Nem akarom senkinek elvenni a kedvét a nyártól, de már két hónap sincs, és újra kezdődnek a dolgos hétköznapok. Mármint a gyerekeknek. Ez ott okozhat gondot, ahol éppen óvodába megy a gyerek, esetleg iskolás lesz, és megváltoznak a reggeli szokások. Aki szeretné elkerülni a reggeli veszekedést, idegeskedést, rohanást, annak ajánlom a kis táblázatunkat.

Hozzávalók:

karton
képek vagy rajzok
öntapadós fólia
mágnes vagy tépőzár
fénykép vagy felirat
olló, filctoll

Elkészítés menete:

A Meixner könyvből kikerestem az aktuális képeket. Aki tud rajzolni, az könnyebb helyzetben van.
Kerestem egy megfelelő méretű kartont, és ráragasztottam a reggeli teendőket szimbolizáló képeket.
Megrajzoltam a táblázatot. A képek fölé írtam, hogy legkésőbb mikor kell elkezdeni. Ezt csak jelzés értékű információ, leginkább nekem.
Kerestem egy fotót, és egy reklám hűtőmágnest ragasztottam rá.
Minden részt lamináltam, és a kész "művet" a hűtőre mágneseztem.

Az egész menet közben alakult ilyenre, mert eredetileg tépőzáras lett volna, csak meggondoltam magam. Aztán arra gondoltam, hogy teszek minden rekeszbe egy-egy csavar alátétet, és ahhoz fog ragadni a mágnes, de ezt is elvetettem, mert nem lamináló géppel, hanem öntapadós fóliával készült, és akkor csúnya puklis lett volna az egész.
Ezután jött az ötlet, hogy az egészet a hűtőre rögzítem. Megnéztem, hogy a vékony mágnes átmágnesezi-e az kartont és a fóliázást is, de elég erősnek bizonyult.
Ha előbb eszembe jut, hogy a hűtőre fogom rögzíteni, akkor nem is kartonra, hanem csak sima színes nyomtató papírra készítettem volna.

Ma reggel már be is vezettük a játékot. Persze, még nem élesben, csak minden elvégzett tevékenység után áttettük a mágnesünket a megfelelő helyre. Augusztus közepétől már ténylegesen szoktatni fogom Cinciegeret az idő intervallumok betartására is.

Ja, és nehogy azt higgye bárki is, hogy vele ez nem fordulhat elő hogy elcsúsznak a készülődéssel, mert az ő gyereke már reggel hatkor ébren van, és csak fél nyolckor kell elindulniuk! Ez sokkal veszélyesebb, mintha reggel csak max. 20 perc lenne mindenre! :)

Jó készülődést kívánok!
Gabriella

Hogy is nevezzelek?

2010-06-30T15:26:00.004+02:00

Még a Teknős verseny készítése közben keletkeztek ezek a lyukas csíkocskák, mert az öntapadós etikettek leporellón voltak. Ha az ember leporellós számlát kap, letépi a lyukas szélét és egy jól irányzott mozdulattal bedobja az első kukába. Pedig, a kukába dobás előtt még annyi mindent lehet vele csinálni!

Amikor Cinciegér meglátta hogy mik hevernek az asztalon, azonnal kérte az ollóját. Szépen feldarabolta a csíkokat, majd mindegyiken megszámolta a lyukakat, végül nagyság szerint sorba rakta őket. Ezekkel a darabokkal még 2-3 napig eljátszott, és végül tényleg a kukában kötöttek ki! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Vasalható gyöngyök kicsit másképp

2010-06-23T16:32:00.005+02:00

Előre elnézést kérek a pocsék képért, de ez sajnos akkor így sikerült. :(

Szeretem ezt a játékot, mert az eredeti öltelen kívül - arra mi még nem használjuk - szinte bármire lehet használni. Főleg ezt a színes csomagot. Itt van rögtön a színek gyakorlása, és nem csak a kék, zöld, sárga, piros, ami egy idő után a család minden tagjának a könyökén jön ki. Hanem lila, rózsaszín, fekete, fehér, de szerintem még barna is van benne.

Könnyen lehet fűzni, mert ahhoz képest, hogy milyen kicsi, elég nagy lyukú, így akár vastagabb fonalra is fűzhető, nem csak cérnára. Sőt 3-4 évesek már kaphatnak hozzá keresztszemes öltéshez való tűt is. Annak tompa a hegye, de természetesen csak felnőtt felügyelettel adjuk a gyereknek.

A mennyisége pedig lehetővé teszi, hogy számolós játékot játszunk vele. Mi itt éppen azt játszottunk. Mindenki kapott egy műanyag lapot - lehetőleg egyforma méretűt - és kezdődött a játék. Ki mennyit dobott a kockával, annyit gyöngyöt tehetett a lapjára. (Türelmesebb gyerekeknek ajánlott, mert a legkisebb lapra is több, mint száz gyöngy fér rá. :))
Nem bonyolítottuk a játékot a színes kockával, de persze lehet két kockával is játszani. :)

Nagyobb gyerekekkel ki lehet próbálni, hogy a számoláson, és a helyes színek kiválasztásán túl, mintát is készítsen. Bármit, amihez kedve, fantáziája van!

Ja, és tényleg bármire használható. Nálunk legutóbb egy kupac fekete gyöngy éppen szén volt a vásott vagonokban, és egész délután mindig kifogyott valamelyik mozdonyból a szén. Peches egy nap volt ez a vonatok életében! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Recycling cipős "szekrény"

2010-06-19T20:03:00.005+02:00

Nem ez az egyetlen bútor aminek híján vagyunk, de kanapét még nem sikerült összedobnom karton dobozból.

Merthogy ez karton tejes dobozokból készült. Igen nagy tej fogyasztók vagyunk - hát, nem pont én -, így kartonszám vesszük a tejet a Lidl-ben. Ezeket a dobozokat először újságpapír gyűjtésre használtam, de annyi újságot nem kaptunk, mint amennyi tejet iszunk. A kartonok csak gyűltek, és gyűltek. Aztán egyszer csak megvilágosodtam. A kritikus pont a férjem cipője volt, ha az belefér akkor jó lesz. És belefért! :)

Előnye, hogy bármikor bővíthető, alakítható, elemei elhasználódás esetén könnyen cserélhetők.
Hátránya, hogy esős időben nem lehet rögtön használni - hacsak az ember ki nem béleli mondjuk használt bevásárló szatyorral -, valamint kicsit erősen szellőzik! :)

Szerintem egyéb rendszerek is készíthetők belőle, sőt lefestve még szép is lehet. A Lidl-ből sosem térek haza üres dobozok nélkül. Eddig úgy láttam örülnek neki, sőt, a múltkor külön összegyűjtötték nekem az egyformákat amíg bevásároltam.

Van ám egyéb szerzeményem is, azzal is előrukkolok nemsokára! :)

Jó újrahasznosítást kívánok!
Gabriella

Üveggolyó, csipesz, csúszásgátló

2010-06-17T08:19:00.006+02:00

Igen, mindenki jól olvasta, tényleg ezekről van szó.

A feladat igen egyszerű, a csipesszel felrakni az üveggolyókat a csúszásgátló tappancsaira. Hogy ennek mi értelme? Pl. ilyen szép lesz a végeredmény:

De igazából jól fejleszti a finom motoros mozgást, a kéz izmait, a szem kéz koordinációt, az ügyességet, színeket, számolást lehet tanulni, gyakorolni vele, és szakemberek biztosan tudnának még mást is sorolni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy sikerélményt ad, nemcsak a gyereknek! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Földön kívüliek érkeztek

2010-06-16T13:52:00.005+02:00

Tegnap a PB Maci mesében földön kívüliek érkeztek, hogy szörpöt igyanak PB Macival. Elég barátságos kinézetűek voltak, ezért készítettünk mi is hasonlóakat. És ezt már tényleg együtt készítettük! :)

Hozzávalók:

szippantós üdítős kupak, amit tetővel lehet visszazárni - a tetőt levágtam róla
(az önmagába visszapattintható fajta nem jó)
zsenília drót
mozgó szemek
ragasztó

Elkészítés menete:

Kötöttem egy csomót a zsenília drótokra, majd mindkét végét átdugtam a kupakon.
Ragasztóval rögzítettem egy kicsit
Tettem 1-1 ragasztó pöttyös a zseníliák végére, és rögzítettük a szemeket!

Olyan jó volt együtt barkácsolni. Cinciegér válogatta a megfelelő színű zseníliát a kupakokhoz, a szemeket is ő válogatta ki - szigorúan nem egyforma párokat választott -, és ő is ragasztotta fel. Még a zseníliákat is átdugta a kupakokon, bár azon kellett egy kicsit igazítani! :)

A három jó barát elválaszthatatlan. Együtt repülnek mindenhová a lakásban, és igen jól beilleszkedtek már a játékok közé, sőt barátokat is szereztek már magunknak! Hiába no, ez egy más világ!

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Úszik vagy elmerül?

2010-06-14T15:08:00.003+02:00

Nagy kérdés ez, főleg egy kisgyereknek. Mert ugye, ami nehéz, az elmerül, ami könnyű az úszik. Gondolja a gyerek - az enyém mindenképp így gondolta eddig -, de mi felnőttek pontosan tudjuk, hogy ez úgy van, ami fa vagy műanyag az úszik, a többi elmerül - egy egyszerű, kevéssé tudományos magyarázat szerint. Hát, jelentem, ez sem így van. Vagyis ezt sikerült megcáfolnunk, amikor tegnap nagy lendülettel, bedobtunk egy műanyag békát a vízbe, hogy úszik, de az elmerült. Meglepetésemben megismételtem a "kísérletet", de újra elmerült. Most itt állok értetlenül a dolog előtt, de nem erről akartam írni.

Végre itt a jó idő, és felállítottunk egy kis medencét a teraszon a család 100 centi alatti tagjának. Ez olyan jól sikerült, hogy egész nap ki sem akart jönni belőle. Ha pedig már ő benne volt, nekem pedig úgyis kint kellett lenni vele, gondoltam játszunk egy kicsit. Beszaladtam és összeszedtem néhány tárgyat a lakásban:

kanál: fa, fém és műanyag
ecset fa nyéllel
sodrófa
csavar és anya
madártoll
mágnes
parafa dugó
mázas agyag csésze
dobókocka
a már említett műanyag ugró béka játék egy darabja

Ezekkel a kincsekkel tértem vissza. A feladat az volt, hogy kitalálja úszik-e vagy elmerül a vízben az a tárgy, amit a kezébe adok.

Első körben a nehezekre azt mondta, hogy elmerülnek, a könnyűkre azt, hogy úsznak. Milyen jókat nevettünk együtt, amikor nem találta el. Aztán kiszedte őket, és újra (és újra, és újra, és újra, és...) meg kellett ismételni a játékot. Végül csoportosítottuk a tárgyakat úszó és merülő tárgyakra, majd megnéztük, melyik csoport milyen anyagú tárgyakat tartalmaz. (Sajnos a merülő béka esetében nem tudtam elfogadható válasszal szolgálni, annak még utána kell járnom a "férjlexikon"-ban.)

Három tárgy aratott igazán nagy sikert. A mázas csésze, ami üresen úszott, de ha víz volt benne, akkor egyre jobban merült le, végül a medence alján kötött ki, a másik a nehéz sodrófa volt, a harmadik a madártoll volt.

Az apának tartott élménybeszámoló felét egy tudományos műsorral! Ami egy egérhangú négyéves szájából felettébb szórakoztató volt! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Szökőár híradó

2010-06-10T18:59:00.005+02:00

Nem, nem riadó, nem akarok senkit katasztrófával, vagy a józan eszem elmentével riogatni!

Még a vulkános bejegyzésnél kaptam a kérdést, hogy nincs-e ötletem szökőárra. Azóta egy kicsit továbbfejlesztettem az ott leírtakat. Ez lett belőle:

Hozzávalók:

lufi - ebből megfelelő készlet
valamilyen kötöző anyag
nehezék - és itt valami igazán nehézre gondolok
hordó
víz
valami hegyes dolog

Egy tíz kilós kalapácsra kötöttük a puhára fújt lufit, és azt engedtük be a hordóba. A többi már látszik a videón.
Először egy nagyobb és jobban felfújt lufival próbálkoztunk, na meg egy téglával. A lufit alig húzta le a tégla, inkább csak nyújtotta. Aztán átkötöttük a kalapácsra, de még az sem húzta le teljesen. Erről egy egészen viccen home video készült, de azt inkább nem osztom meg veletek.
Végül ez a megoldás lett, de a felvételt meg kellett szakítanom technikai okok miatt. :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Jégkocka verseny

2010-06-06T13:47:00.007+02:00

Na, kinek a jégkockája olvad a legmesszebbre? :)

Hozzávalók:

jégkocka - lehetőleg egyforma méretű, a miénk nem az volt, de ez látszik is
garázsfeljáró
napsütés, de abból végre van bőven :)

A jégkockákat sorba rakjuk a garázsfeljáró tetején, de már a lejtős részre. Lehet húzni start vonalat, és cél vonalat is, csak az a kérdés, hogy befut-e valaki a célba! :)
Kutyákat érdemes kizárni a kertből a verseny ideje alatt, vagy jó előre elmagyarázni nekik a játékszabályt, ami ugye nem az, hogy odarohanunk, és megesszük az összes jégkockát!

Mindenki legyen bekenve vastagon naptejjel!!!
G.

Sajtot nem kérek!

2010-06-03T16:03:00.005+02:00

Nem tudom, van-e még család, ahol ez a mondat szinte minden nap elhangzik, de mi ilyen család vagyunk. Jólnevelt/türelmes szülő, először mosolyog a mondaton, aztán már egyre kevésbé mosolyog, aztán eljut a "Dehogyisnem,haénegyszeraztmondom" szintre, ahol viszont a gyerek mosolyog, mert ő tudja, amit a szülő még csak sejt (helyesebben ő is tudja már, de még reménykedik, hogy nem úgy lesz), hogy bizony akkor sem eszi meg a sajtot!

Ekkor elkeseredett/csalódott szülő reszelőt ragad, majd tepsit, és sajttalérokat készít. Stahl babakonyhájában láttam réges-régen.

Hozzávalók:

zsíros sajt
kevés vaj
reszelő
sütő - mini grillben is el lehet készíteni

Elkészítése igen egyszerű. A sajtot kis lyukú reszelőn lereszeltem, tepsibe halmoztam, és 180 fokon ropogósra sütöttem. Érdemes lett volna kivajazni a tepsit, mert ahol jobban sült, és elsült alóla a zsír, ott bizony le is ragadtak. De még így félig összetörve is elég guszta lett - szerintem.
(A férjem visszajött a délutáni alvás megkezdése előtt még egy darabért :) )

Először nem ropogósra sütöttem, csak éppen folyósra. Akkor gond nélkül feljött a tepsiről - csak rögtön melegen -, de nem volt olyan finom. Viszont rájöttem, hogy alig megsütött állapotában isteni finom lehet szendvicsbe rakva. Legközelebb hagyok is belőle a férjem szendvicsébe meglepetésnek! :)

Jó ropogtatást kívánok!
Gabriella

Teknős verseny

2010-06-01T14:47:00.006+02:00

Az ötletet a Csigafutam nevű társasjáték adta. Ez egy igaz első társasjáték. 6 különböző színű csiga és egy hat színű dobókocka van benne. Amilyen színt dobnak azzal a csigával kell egyet előre lépni. Ezt a játékszabályt változtattam meg egy kicsit, és ehhez készítettem el a játékot.
Ilyen lett:

Igen, én is látom, hogy ezek akár csigák is lehetnének, de higgyétek el nekem, ezek teknősök! :)

Hozzávalók:

karton papírt
só-liszt gyurma (fele só, fele liszt)
öntapadós etikett (vinyetta)
nyomda
tempera
dekupázs lakk
vonalzó, olló

Elkészítés menete:

Elkészítettem a gyurmából a teknősöket, majd hagytam jól kiszáradni, végül befestettem őket.
Egy 70x50 cm-es kartont elfeleztem a rövidebb oldalán, és kimértem az etikettek pontos helyét.
Az etiketteket feldaraboltam (5,3x1,5 cm-re, de csak azért 5,3 cm, mert ilyen méretű volt itthon), majd felragasztottam őket a megfelelő helyre.
Felülre felhőcskéket, alulra virágokat nyomdáztam. (Az eredeti koncepció az volt, hogy a teknősök tojást rakni mennek ki a szárazföldre, de ahhoz nagyon hosszú játéktáblára lett volna szükség, ezért ezt elvetettem.)
Végül lefestettem dekupázs lakkal, hogy tartósabb legyen.

Játékszabályok (színes-számos dobókockához):

Zsákból kockát kell húzni, és a megfelelő színű teknőssel annyit lépni, amennyit dobtunk.
Ezzel a szabállyal, pillanatok alatt vége is a játéknak, mert csak 10 mező van! :)
Plusz egy dobókocka segítségével könnyen lehet kivonást gyakorolni. Zsákból kockát kell húzni, és a plusz kockával együtt dobni. A nagyobból kivonni a kisebbet, és annyit lépni előre a megfelelő színű teknőssel, amennyi a különbözet.
Lehet, hogy a színes-számos kockából kivonjuk a segédkocka számait, és ha negatív akkor visszafelé kell lépni, de ehhez már legalább iskolásnak kell lenni - szerintem.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Használt gyerekruha üzlet - az anyukák igényei szerint

2010-05-29T20:11:00.007+02:00

Regisztrálj most, és nyerj!

http://www.anyatanya.com/main/rtreq12/794477

Sok szerencsét kívánok!
Gabriella

Irányok gyakorlása

2010-05-29T08:22:00.006+02:00

Nemrég kaptam a keresztanyukámtól egy nagy szatyor anyagmaradékot. Múlt hét végén egyesítettem őket az én készletemmel, és akkor találtam egy rácsos, levél mintás anyagot. Azonnal beindult a fantáziám, de az anyag nem volt túl nagy. Számolgattam, nézegettem, és arra jutottam, ha nincs beszegve a széle, csak elvarrva, akkor pont négy darab 4x4-es játéktábla jön ki. Riadóztattam az anyósomat, aki meg is varrta őket. Ilyenek lettek.

Hozzávalók:

mintás anyag - de kartonból is elkészíthető
kártyák
gombok vagy bábuk

A játékhoz kétféle kártyák készítettem.

A kártyákon levél rajzok vannak, és meg kell keresni a megfelelő irányba álló levelet. Ezeknek a bal oldalán jelöltem a függőleges irányt egy nyíllal.
A kártyákon szövegesen van a feladat. pl. A levél csúcsa balra, felfelé áll. vagy A levél szára balra lefelé áll.

Mi csak keresgéltük a megfelelő leveleket, de játszható vele bingó játék is! Ehhez Jócsont Virágnál letölthető játék található. Nekünk az is megvan! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Ha már belekezdtem...

2010-05-27T14:51:00.006+02:00

...akkor be is fejezem.

Zsuzska a halmazos játékot átszabta a saját kisfiára, és ez lett belőle. Amikor megláttam szembe jutott, hogy van nekünk egy Make 'n' break nevű játékunk, amihez pont olyan szép építő kockák kellenek, mint amilyen nekik van. (A halak, és a horgászat azonban minden időnket leköti mostanában!)*

Ma megyek a linkekért, és ez a bejegyzés fogad. Hát, jót mosolyogtam magamban.

Azért felteszek egy képet, hogy mit rejt a doboz.

A lényeget pedig mindenki elolvashatja Zsuzskánál! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

*Frissítés: a játékban található recsegős óra legyőzte a horgászszenvedélyt. Most építünk. A játék teljesen alkalmas egy négy éves számára is. És hogy mennyire élvezi!!!!

Horgász szezon

2010-05-25T14:43:00.017+02:00

Bizony, kitört a horgász szezon. Erről tegnap csónakázás közben személyesen is meggyőződhettünk. Víz ugyan van a közelben, csak felszerelésből és türelemből vagyunk kicsit híján. Így készítettem egy szobai változatot. Leterítettem egy kék sálat a földre, és már lubickolhattak is a halak a folyóban. No, és persze jöhetett a horgász!

Hozzávalók:

filc
díszítéshez: gyöngyök, flitterek, glitter glue, pici anyagdarabok, bármi ami otthon fellelhető
ing gomb a szemekhez - szigorúan két lyukkal :)
csavar alátét - nem alumínium!
cérna, olló, tű
horgászbot

Az elkészítés menetét nem részletezem nagyon. Párosával kiszabtam, szemet varrtam, díszítettem - jobbra és balra úszókat - és pelenkaöltéssel összevarrtam gondosan ügyelve, hogy a csavar alátét ki ne maradjon a szájukból! :)

Felteszem a halacskákat egyénként*, mert a nagy képen nem látszanak a minták.

csiga alakú gyöngyök

csillag alakú gyöngyök

3-3 db szalma gyöngy háromszög alakban varrva

4-4 db kása gyöngy "virág" alakban varrva

ez karácsonyi füzér volt - filcből

kavics gyöngyök

glitter glue

milton kapocs - hobby boltban vettem, leginkább szemnek használják

kása gyöngy - bár itt úgy néz ki, mintha gránátalma lenne, de nem az :)

Ha valakinek sem kék kendője, sem kék sálja nincs otthon, az tépkedhet krepp papír csíkokat is "víznek". De szerintem víz nélkül is kiválóan fognak mulatni a gyerekek.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

* Készítettem egy másik adagot is az óvodába, de azt az elővigyázatosság kedvéért csak glitter glue-val díszítettem. A szemek gombok maradtak, de azokat jó erősen rögzítettem. Kicsi babák mellé is ezt a változatot ajánlom.

Szín szortírozás

2010-05-20T09:29:00.004+02:00

A dekorgumi négyzet készletünkről itt már írtam. De az eredeti játék valójában ez volt.

Hozzávalók:

dekorgumi
olló
vonalzó
valamilyen rekeszes doboz - jelen esetben muffin sütő forma
tároláshoz villámzáras zacskó

Elkészítése nagyon egyszerű. A dekorgumikból vágtam 1-1 darab 4x4 cm-es négyzetet és 5-5 darab 1x1 cm-es négyzetet, és kezdődhetett a válogatás.

Nagyobb, ügyesebb gyerekeknek már lehet hasonló árnyalatú színeket választani. Nekünk van kétféle rózsaszínes, de elég pasztell és kétféle barnás, szintén pasztell készletünk is. Tegnap azt is használtuk, de az már egy kicsit nehezebb volt. Főleg úgy, hogy ez a négy szín egymáshoz is nagyon hasonlít.
Ezen kívül lehet gyakorolni a színárnyalatokat, és a kontrasztokat is. Nagyon sokféle színű dekorgumit lehet kapni, mindenki kedvére válogathat.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Ui.: A számolást már csak mellékesen jegyzem meg, hiszen 4 év körül minden gyerek számol, ha kell, ha nem! :)

Formák - matricák

2010-05-19T08:51:00.004+02:00

Nagyon sajnáltam, amikor a dm áttért a pontgyűjtő kártyára, mert nálunk szertartás volt a pontok beragasztása, lehetőleg szépen a helyére, és egy irányba. Ez utóbbi nem mindig valósult meg. Szerencsére a tesco rendszeresen előhozakodik pontgyűjtő akciókkal. Igaz, most téglalapokat kell gyűjteni, de minket ez sem rettentett vissza a következő játéktól.

Hozzávalók:

apró matrica
papír
filctoll
sablon - akinek szükséges

Körberajzoltam a sablonokat - mert nekem szükséges - filctollal, majd megmutattam az első két matricával, hogy mi a feladat. A matricák időközben elfogytak, ezért másikkal kellett pótolni, de végre csöndben tudtuk végignézni a híradót! :)

A lidl-ben rendszeresen szokott lenni lyukmegerősítő matrica*. 3 db A4-es ív van egy csomagban, két fehér és egy színes. Mindössze 300 forintba kerül. Azzal is kiválóan lehet játszani ezt a játékot. Sőt papírboltban is lehet kapni ilyen kis matricákat, én legutóbb olyan csomagolásban láttam, mint a cellux, és nagyon praktikusan ki lehetett húzni a csomagból. De a sima "árazó matrica" is megfelel a célnak. Esetleg meg lehet bolondítani a játékot azzal, hogy előtte a matricákat kiszínezheti, rajzolhat ár.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

* A lyukasztóval kilyukasztott és lefűzött papírokhoz használják, hogy ne szakadjanak ki a dossziéból. Kb. 1 cm átmérőjű kör, lyukkal a közepén.

Süni Bözsi tüskéi

2010-05-18T16:36:00.006+02:00

Színes, számos, szurkálós játék számoló pálcikákkal és dobókockákkal.

Hozzávalók:

A legegyszerűbb só-liszt gyurma. Ebben most egy kicsivel több liszt van mint só, mert túl sok víz borult bele :)
4 csomag számoló pálcika - színenként 10-10 darabot tartalmaz egy csomag, de nem árt belőle többet is beszerezni, mert ez kevés lesz
néhány darab színes pötyi szemnek, orrnak
dobókockák: színes, számos, és színes-számos

Elkészítés menete:

Összekevertem a só-liszt gyurmát, elosztottam négy felé, majd sünöket formáztam belőlük. Előbb gömböt formáztam, majd azt egy kicsit "meghengeresítettem", végül lenyomtam az elejét
Beleszurkáltam a tüskéket - 30-30 darabot sünönként - majd ki is húzogattam őket.
Belenyomtam a szemet és az orrokat. Piros, sárga, kék és zöld szemeket választottam és barna orrokat. Majd ezeket is kihúztam.
A vacak időre való tekintettel betettem őket a sütőbe 80-90 fokra kb. 2 órára. Amikor a tetejük megkeményedett, megfordítottam őket.
Miután kihűltek visszakapták a szemeiket, orraikat és kezdődhetett a játék.
(Lelkesek be is festhetik őket barnára.)

Mindenki választott magának egy sünt. Többféle szabály is lehet, nekem ezek jutottak az eszembe.

Csak számos dobókockával
Amennyit dob, annyi tüskét szúr a sünijébe.
Színes és számos dobókockával
Egyszerre dobunk a két kockával. Amilyen színt és számot dob, olyan színű és számú pálcikát szúr a sünijébe.
Színes-számos dobókockával (kék, piros, sárga és zöld színű számos dobókocka)
Mindenki választ egy sünt. A dobókockákat egy zsákba tesszük, és szép sorban mindenki húz a zsákból egy kockát, dob, majd visszarakja. Amilyen színű kockát húzott, abba a sünibe kell betenni a megfelelő számú tüskét. Az nyer, akinek előbb kész a sünije.
(Ezt lehet két kockával is, ha valakinek nincsen színes-számos dobókockája.)
Színes és színes-számos dobókockával
A színes-számos dobókockát szintén zsákba tesszük, húzunk, dobunk egyszerre a két kockával. A színes-számos szerint szúrjuk az tüskéket, mint az előbbi szabályban, csak olyan színűt kell szúrni, mint amilyen a színes kocka volt. Az nyer, akinek a legtöbb saját színű tüskéje van. A saját színt a sünök szeme mutatja.

A pálcikákat az asztal közepére tettem egy tálba, és onnan kellett kiválasztani a megfelelőket. A finom motoros mozgást nagyon jól fejleszti. Már a megfelelő pálcika kiválasztása sem könnyű, és utána jön még a beszurkálás.
Mi egyelőre a kettes szabály szerint játszottunk, és alig tudtuk abbahagyni.

Jó játékot kívánok!
Gabriella

Törlőkendő házilag

2010-05-11T19:14:00.003+02:00

Én személy szerint nagyon nem szeretem a nedves törlőkendőket, mert krémesek, és csak összekenik az embert. Jó, tudom, tisztítanak is, de akkor is csak ragacsos maradok tőlük.
Éppen ezért mi nem használunk ilyet, ha kirándulni megyünk. De hogy mit használunk?
Sima "mosogatórongyot". :)

Tekercsben vásárolom. Fehér alapon kék csíkos, és minden drogériában, de nagyobb üzletben is lehet kapni. Én ezzel is mosogatok, mert ha kiterítem pillanatok alatt megszárad, és nem tudnak tobzódni benne a bacik!

Hogy hogy lesz belőle törlőkendő? Nagyon egyszerűen. A perforálásnál eltépem őket, majd ezeket a darabokat félbe vágom, négybe hajtom, benedvesítem és egy zacskóba teszem. Ezt visszük magunkkal még egy kis zacskó társaságában, amibe a használt kendőket gyűjtöm. Hazaérve kimosom őket, és újra lehet használni. Praktikus és gazdaságos, valamint semmilyen kemikáliát nem tartalmaz, ami számomra igen fontos!

Jó kirándulást kívánok!
Gabriella

Blog születésnap

2010-05-05T13:56:00.002+02:00

Ma egy éve, hogy elindítottam ezt a blogot. Sok minden történt az elmúlt egy évben. Pl. 2 hónapig a blog felé sem néztem technikai okok miatt. De ennek ellenére elég szép számban olvassátok, és több pozitív visszajelzést is kaptam.

Minden kritikát, észrevételt és hozzászólást köszönök!

További jó böngészést kívánok!
Gabriella

Halmazok

2010-05-04T14:49:00.005+02:00

Erről a játékról is írtam már itt és itt is, de újra is újra előkerül. Legutóbb halmazosat játszottunk vele.

Hozzávalók:

egy doboz logikai játék
egy karton papír
filc

Rajzoltam két egymásba kapcsolódó kört a papírra. Az egyik kör fölé és kis kört, a másik kör fölé egy zöld pacát rajzoltam. A feladat az volt, hogy a kör alakú és a zöld színű darabokat a megfelelő halmazba tegye. A nehézség ebben a feladatban a zöld körök elhelyezése. Talán nem látszik jól, de a kis korongok a nagy korongokon kaptak helyet! :)

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Anyák napjára

2010-04-29T16:47:00.004+02:00

Igazából Mamák napjára készítettük ezeket a virágokat.

Hozzávalók:

fehér színű fültisztító
legalább A4-es méretű karton
zsírkréta - vagy lehet zseníliából is készíteni a szárát
ragasztó

Annyira egyszerű elkészíteni, hogy akár a legkisebbek is elkápráztathatják vele a nagyszülőket.

Egy kis ragasztót nyomunk a papír felső részére, úgy, hogy a "szirmok" ne lógjanak le a papírról. Innentől a gyerekre bízzuk az elkészítését.
Ha elegendő "szirom" van már - lehet "szirmosabb is -, kicsit eligazítjuk - ha szükséges - majd megrajzoljuk/felragasztjuk a szárát is.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Székek

2010-04-24T11:09:00.000+02:00

Van egy kis műanyag játékunk, amelyben 18 db szék van, három színben, és 6 alakban. Ezzel játszottunk a héten. A cél, hogy minél magasabb tornyot építsünk a székekből. Nekem nem sikerült, de Pumpuseknek igen.

Építés után "Gongoltam" játékot játszottunk vele. Azért alkalmas rá a játék, mert színenként nincs két egyforma szék. Szépen le lehet írni, hogy melyikre gondolunk.
Pl. Gondoltam egy székre, amelyik sárga. Gondoltam egy sárga székre, aminek az ülőkéjén két lyuk van. Gondoltam egy sárga székre, aminek az ülőkéjén két lyuk van, a háttámláján szintén két lyuk van. Gondoltam egy sárga székre, aminek az ülőkéjén és a háttámláján is két lyuk van, és a háttámlája le van kerekítve.
Minden mondat után kiválasztottuk a mondatban leírtaknak megfelelő székeket. Két játék után már Ő gondolt egy székre, és nekem kellett kiválasztanom. Bámulatosan elsajátította az általam használt fogalmakat - nyelvtanulásra is alkalmas.

Miután jól kigondoltuk magunkat, mátrixosat játszottunk. Most először, így egy kicsit segíteni kellett az elején, de aztán nagyon belejött. Csak szorosan egymás mellé akarta tenni a székeket a sorokban! :)
Kiraktam egymás alá a sárga székeket, és a legfelső sorban kiraktam az ugyan olyan alakú kék és piros széket is. A feladat az volt, hogy az azonos alakú székeket a megfelelő szín alá tegye vagy fordítva, attól függően, ő mit nézett előbb. Ha valaki könnyíteni szeretne a játékon, akkor az oszlopokat vagy sorokat - vagy mindkettőt - érdemes elválasztani egy zseníliadróttal, vagy fonallal, hogy még egyértelműbb legyen a feladat.

Délután Pumpusek mindenről beszámolt a férjemnek, aki a gondoltam játékot még tovább fejlesztette. Lerajzolta az egyik széket a mágnestáblára, a színét pedig valamihez hasonlította.
Pl. a színe pedig olyan, mint a gumicsizmád, vagy a színe pedig olyan, mint a nadrágod.
Többnyire azok a dolgok jöttek be a legjobban a szín meghatározásakor, amiket éppen nem látott. :)

A játék maga kb. 500 Ft között van, tehát nem nagy beruházás, és igen jól lehet vele játszani.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Lufi, szívószál és fonal

2010-04-22T17:37:00.000+02:00

Na, ki tudja mit lehet ezekből készíteni egy kis ragasztó segítségével? Segítek!

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella

Föld Napja

2010-04-21T19:48:00.000+02:00

Április 22. Amikor is az óvodában a gyerekek Talajsütit készítenek! Azaz, hogy csak készítettek volna, ha a 31 főből 22 nem lenne bárányhimlős, de az! Ezért hazahoztam a receptet, és holnap itthon fogjuk elkészíteni a Talajsütit!

Hozzávalók:

50 dkg háztartási keksz
5 evőkanál kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
5 dkg vaj
3 evőkanál baracklekvár
4 evőkanál cukrozatlan kakaópor
kb. 5 dl tej
3 evőkanál kókuszreszelék
mentalevelek a díszítéshez
egy kb. 20 cm szájátmérőjű keverőtál
evőkanál, tányér, villa
műanyag tál és kicsi befőttes üveg, vagy mozsár
mérleg

Elkészítés menete:

Az üvegtál alját keksszel kibéleljük kb. 2 cm magasan. Ez képezi majd az alapkőzetet.
A maradék kekszet a műanyagtálban összetörjük a befőttes üveggel. (Mi vagyunk a sok kőzetaprózó tényező, amikről itt lehet egy kicsit beszélgetni a gyerekkel.)
Az összetört kekszet meghintjük egy kis tápanyaggal (cukor, kakaópor). Az összetört kekszből 25 dkg-ot félreteszünk a többi az üvegtálba öntjük az egész kekszekre. Már kész is van a talaj átmeneti szintje.
Leöntjük egy kis tejjel - hogy fogyasztáskor ne legyen olyan száraz
A félretett 25 dkg összetört kekszet összekeverjük a maradék hozzávalóval - kivéve mentalevél. Majd villával keverjük össze jó alaposan.
A masszát tegyük az üvegtálba és egyengessük el jó alaposan. Ezzel kész is van a felső réteg. Végül tegyük rá a mentaleveleket.
Ezután nézzük meg oldalról, és lehet is róla beszélgetni a gyerekekkel, hogy melyik réteg mit jelképez.
Végül, együk meg jóízűen az egészet!!!

Holnap jelentkezem a mi talajsütink fotójával!

Jó étvágyat kívánok!
Gabriella

Ugye, mindenki volt tócsát taposni?

2010-04-18T07:35:00.000+02:00

Aki nem, az a következő esőzésnél - ami várhatóan sokára lesz még - feltétlenül menjen el.

Hozzávalók:

egy gyerek
egy pár gumicsizma, megfelelő méretben
tócsa
egy pár felnőtt gumicsizma (opcionális)

Hogy miért jó tócsát taposni? Hát, mert végre olyat lehet csinálni, amit általában nem szabad. Sőt, még jó koszos is lesz/lehet tőle az ember. Egyszóval szuper móka a gyerekeknek.
De, tanulni is lehet belőle. Pl.

hogy lassan kell belemenni a tócsába, különben az arcunkig fröcsköljük magunkra a vizet - ha ez a cél, akkor természetesen rohanni kell
hogy óvatosan kell belépni egy tócsába, mert sosem tudhatjuk mennyire mély
hogy mi a sekély és mi a mély
hogy, ha valaminek a közepébe ugrunk - csapunk - az szétfröccsen. Ezzel lehet játszani, hogy kicsit vagy nagyot ugrunk, és megnézni, milyen messzire fröccsent a víz
két tócsa között meg lehet nézni az esőcseppeket, amik a növényeken maradtak. Nagyon szépen csillognak, olyanok, mintha milliónyi kristály lenne szétszórva a fűben. Esetleg, ha nárcisz vagy tulipán levélen látjuk az esőcseppet, le is lehet húzni a levelet, hogy leguruljon róla a víz. Ez különösen vicces.

Mindenkinek azt ajánlom, vigye el a gyerekét tócsázni. Akinek több gyereke van, lehetőleg külön-külön, hogy mindenki egyformán kiélvezhesse ezt a mókát.

Jó szórakozást kívánok!
Gabriella